A nemzetközi biopoétikai kutatások eredményeinek bemutatása
Workshop, Mátraháza, 2020. október 9-11.
Téma: Heidegger és Uexküll
Referátum: Kulcsár Szabó Ernő: Az organizmus, az élet és a világ: a biosz artikulációja Uexküll és Heidegger között
Korreferátum: Pataki Viktor
Téma: Derrida
Referátum: Bónus Tibor: A poétikai a bioszban (Derrida)
Korreferátum: Szabó Marcell
Téma: Agamben
Referátum: Kulcsár-Szabó Zoltán: Az élet formája (forma-di-vita) és a használat fogalma Agambennél
Referátum: Simon Attila: Az élőlény és a nyelv. Biopolitika és nyelvfilozófia Agambennél
Téma: Deleuze
Referátum: Lőrincz Csongor: Deleuze
Téma: Biopoétika
Referátum: Mezei Gábor: Biopoétika. Önkéntelenség és közvetítettség biológia, nyelv és technika viszonyában
Téma: Ökokritika
Referátum: Smid Róbert: A mortoni ökokritika alapfogalmai
Téma: Darwin
Referátum: Balogh Gergő: Kultúra, művészet, evolúció – Darwin és öröksége
Téma: Zoopoétika
Referátum: Halász Hajnalka: Zoopoétika
Téma: Poszthumanizmus
Referátum: Molnár Gábor Tamás: „Poszthumanista” kísérletek az irodalmi forma újraértelmezésére
Téma: Test és utazás
Referátum: Balajthy Ágnes: Test és utazás
Korreferátum: Szirák Péter
Téma: Test, sport, művészetek
Referátum: Fodor Péter: Test, sport, művészetek
Korrreferátum: Énekes András Előd: A virtuális közönség a pandémia idején
Biopoétika a 20-21. századi magyar lírában
Online konferencia, 2021. június 24-25.
Kulcsár Szabó Ernő – A biosz "dinamikájának" felfüggesztése. Rilke – Benn – Szabó Lőrinc
Halász Hajnalka – Szabó Lőrinc: Szentjánosbogár
Ágoston Enikő Anna – A növényi hangadás lehetőségei Szabó Lőrinc és József Attila lírájában
Lőrincz Csongor – Az élő allegóriái? (József Attila)
Bónus Tibor – "Széthull a testem, mint a kelme" (József Attila: Majd I-II, Kiknek adtam a boldogot...)
Balogh Gergő – Medvetánc
Pataki Viktor – Természet – táj – írás (Radnóti Miklós)
Vigh Levente – Archivált tájak Oravecz Imre Távozó fa című kötetében
Nemes Z. Márió – Biopoétika és poszthumanizmus metszéspontjai a kortárs költészetben művészetantropológiai kontextusban. Oravecz Imre korai költészetéről
Oláh Szabolcs – Az utaló nyelv a halálomhoz viszonyulás másik neve. Térey János: A gyönyörű gyár; Korpa Tamás: „egy feléd nyitódó, szinte hangtalan mutatóujj…”
Németh Zoltán – A líra növényforradalma (Biopoétikai stratégiák Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel és Sirokai Mátyás: Lomboldal című kötetében)
Kolozsi Blanka – „mint egy hír, tölgy-alakban”. Hírközlés és nyelvi viszonylétesítés Nemes Nagy Ágnes és Korpa Tamás verseiben
Lénárt Tamás – Élet a tárgyak között. Nemes Nagy Ágnes: Az utca arányai
Pataky Adrienn – A paleolit távirat Nemes Nagy Ágnes lírájában
Mezei Gábor – Az organikus nyelvi megmutatkozása Nemes Nagy Ágnes verseiben. A légzés példája
Szirák Péter ‒ Kukorelly kertje
Bednanics Gábor ‒ "Sötét-smaragd szőlőt". Költészet és gasztronómiai tapasztalat
Mészáros Márton ‒ Ars erotica (Kovács András Ferenc)
Csehy Zoltán ‒ Az anya mint növény. Juhász Ferenc anyaverseinek botanikája
Szabó Marcell ‒ Marno János – Kifejezés és kiválasztás
Krupp József ‒ Állati testek Borbély Szilárd kései költészetében
Balajthy Ágnes ‒ "A Második Természet" ‒ organicitás és anorganicitás Térey János lírájában
Smid Róbert ‒ Organikus és szintetikus entitások a fiatal lírában
Gregor Lilla ‒ / - A törtvonal Tóth Kinga Írmag/Offspring című művében
Gorove Eszter ‒ "Itt ül a tüdőmben apám". Testbe írt gyász Terék Anna verseiben