Klasszikus magyar irodalom 4. – Béres Norbert | Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

 

 

A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján)

1. A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.

2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a "nem teljesítette" bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § (2) bekezdéséhez)

3. A zárthelyi dolgozatokat a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség. A félévre megajánlott jegy javítására csak az oktató engedélyével van lehetőség.

4. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.

 

A kurzus követelményei:

 

1. vitaindító referátum tartása a választott témakörből

2. aktív órai részvétel (szövegismeret; hozzászólások, reflexiók, szövegelemző javaslatok megfogalmazása)

3. két zárthelyi dolgozat teljesítése

 

Tematika:

 

1. Orientáció: kurzusismertetés, követelmények megbeszélése

 

2. Petőfi Sándor: Az apostol

Ratzky Rita, Az apostol = Nemzeti romantika és európai identitás: Tanulmányok a romantikáról, szerk. Cséve Anna, Bp., PIM, 1999, 89–96.

 

3. Arany János: Toldi

Szilágyi Márton, „Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének”: Arany János: Toldi, Alföld, 2005/12, 85–97.

 

4. Jókai Mór: Forradalmi- és csataképek (Az ércleány, A Bárdy család, A tarcali kápolna)

Bényei Péter, „egy eltemetett világ halott dicsősége”: A kollektív trauma és a gyászmunka nyomai Jókai Mór novellaciklusában (Forradalmi- és csataképek), Studia Litteraria, 2011/3–4, 78–110.

 

5. Arany János: Balladák (Szondi két apródja, A walesi bárdok, Tetemre hívás)

Kappanyos András, Ballada és románc: Arany János: A walesi bárdok = A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Veres András, Jeney Éva, Józan Ildikó, Bp., Gondolat, 2007, 395–406.

 

6. Zárthelyi dolgozat

 

7. Jókai Mór: Az arany ember

Kádár Judit, Jókai Mór: Az arany ember, ItK, 1992/4, 414–439.

 

8. Madách Imre: Az ember tragédiája

S. Varga Pál, Történelem és irónia: Madách Imre: Az ember tragédiája = A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Veres András, Jeney Éva, Józan Ildikó, Bp., Gondolat, 2007, 461–480.

 

9. Mikszáth Kálmán: A jó palócok (A néhai bárány, Az a pogány Filcsik, A bágyi csoda)

Hajdu Péter, Sikertörténetek a századvégi novellisztikában: Mikszáth Kálmán: A jó palócok = A magyar irodalom történetei: 1800-tól 1919-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, szerk. Veres András, Jeney Éva, Józan Ildikó, Bp., Gondolat, 2007, 548–560.

 

10. Petelei István: Árva Lotti, A tiszta ház

Bényei Péter, Sorskönyv – novellaformában, Literatura, 2013/1, 35–43.

 

11. Csáth Géza: Anyagyilkosság, Vörös Eszti

Z. Varga Zoltán, Csáth Géza: Anyagyilkosság – műelemzés, didaktikai kísérlet, Literatura, 2013/1, 44–49.

 

12. Zárthelyi dolgozat