| Kód | BTMI404OMA |
|---|---|
| Tantárgycím | Klasszikus magyar irodalom 4. |
| Kurzuscím | Antropológiai alakzatok a 19. század második felének lírájában és kisprózájában |
| Oktató | Bényei Péter |
| Órarendi adatok | Szerda, 14.00–16.00, Fsz. 1/2. |
| Képzés | II. OMA |
| Kreditpont | 2 |
| Kurzustípus | szeminárium |
Tematika
Antropológiai alakzatok a 19. század második felének lírájában és prózájában
1. Antropológia és irodalom – bevezető előadás
2. Szerep és identitás
Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert…; Az ítélet
Margócsy István, Petőfi szerepdilemmái = M. I.: Petőfi Sándor, Bp., Korona, 1999, 75–134.
3. Szerelem és intimitás
Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van ujra; Minek nevezzelek; Szeptember végén
Margócsy István, A szerelem országa: Petőfi Sándor szelmi költészetéről, 2000, 2013/2, 61–74.
4. Lehatárolt emberkép: az énkiteljesítés antropológiai korlátai
Arany János: Arany János: Kertben; Az örök zsidó (A lejtőn; Visszatekintés)
Szilágyi Márton, Az 1850-es évek lírája = Sz. M., „Mi vagyok én?”: Arany János költészete, Bp., Kalligram, 2017, 205–224.
5. Az identitás közösségi dimenziói
Arany János: Tengeri-hántás (A walesi bárdok; Szondi két apródja)
Szilágyi Márton, A balladák világa: a megtalált s voltaképpen nem létező formaihlet = Sz. M., „Mi vagyok én?”: Arany János költészete, Bp., Kalligram, 2017, 225–263.
6. A romantikus emberkép korlátai
Vajda János: Nádas tavon; A kárhozat helyén (A vaáli erdőben; Husz év múlva)
Eisemann György, Átmenet vagy fordulat? 1876 Vajda János: Újabb költemények = A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 540–547.
7. zárthelyi dolgozat 1.
8–9. A személyiségalakulás lélektani dimenziói
Jókai Mór: Az arany ember
Bényei Péter, A megszabadított Midasz: Bűntapasztalat és individuáció Az arany emberben = Emlékezésalakzatok és lélektani reprezentáció a Jókai-prózában, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018, 253–279.
10. Életjátszmák
Petelei István: Árva Lotti; A tiszta ház
Németh G. Béla, A válságba jutott kisember írója: Petelei István = N. G. B., Századutóról–századelőről, Bp., Magvető, 1985, 129–138.
11. Az archaikus és a modern ember „párbeszéde”
Mikszáth Kálmán: A jó palócok (A néhai bárány; Timár Zsófi özvegysége; Az a pogány Filcsik; Galandáné asszonyom; A gózoni Szűz Mária)
Szilágyi Zsófia: Műfaj és szövegtér (A tót atyafiak – A jó palócok értelmezéséhez), ItK, 1998/3–4, 514–533.
12. zárthelyi dolgozat 2.