| Kód | BTMI253BA |
|---|---|
| Tantárgycím | Irodalomelmélet 3. |
| Oktató | Bódi Katalin |
| Órarendi adatok | Hétfő, 12.00–14.00, 303. Szerda, 8.00–10.00, Fsz. 1/2. Szerda, 10.00–12.00, Fsz. 1/2. |
| Képzés | BA |
| Kreditpont | 2 |
| Kurzustípus | szeminárium |
A szeminárium célkitűzései, követelmények:
Az irodalomelméleti ismeretkör harmadik kötelező kurzusa a szövegolvasási és a műelemzési készség erősítését szolgálja. A szeminárium dramatikus és előadásszövegek interpretációja során megismertet alapvető drámapoétikai kérdésekkel, a dráma műnemének változásaival és a dráma legfontosabb műfaji változataival, az európai dráma- és színháztörténettel, a színházi előadások elemzésének alapvető szempontjaival, a dráma és az előadás viszonyával. A hallgatónak jártasságot kell szereznie a drámai és a színpadra állított szövegek elemzésében, értelmezésében. A kurzus mindezeken keresztül azt igyekszik megmutatni, hogy nyelvi-irodalmi teljesítmény és színrevitel viszonyát egyfelől az egymásrautaltság, másfelől pedig mégis az önállósodás, az egymástól függetlenedés jellemzi. Ebben segíthet a dráma- és színházelmélet néhány alapvető belátása, drámaszövegek és színházi produkciók behatóbb elemzése a színikritika műfajának elsajátításával. A szeminárium célja továbbá, hogy az egyes kérdésköröket az európai színháztörténet kiemelkedő drámaszövegeivel, illetve színházi előadások felvételeinek részleteivel illusztrálja. A kurzus része egy színházi előadás közös megtekintése és elemzése. A félév végi jegy a félév során írt zárthelyi dolgozat és a színdarabról írt kritika érdemjegyeiből áll össze.
Tematika és kötelező olvasmányok:
- Bevezetés: a dráma az irodalomban és a színházban
- Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, ford. Edit Kotte, Budapest, Balassi, 2015, 57–129.
- Kricsfalusi Beatrix, Ellenálló szövegek, Budapest, Ráció, 2015, 7–27.
- Kricsfalusi Beatrix, Kísérlet a színház meghatározhatatlanságára, Színház.net
- Drámapoétika, a dramatikus szöveg strukturális elemei, a dramaturgia fogalma
- Jákfalvi Magdolna: Drámázás – A drámapoétika definíciós törekvései, Theatron, 4. évf. 1. sz. (2003. tavasz), 24–28.
- Erika Fischer-Lichte, A színház nyelve. A színházi jelentésképződés problémájához = PRO PHILozófia Füzetek, 1995/első köteg, 26-45.
- Erika Fischer-Lichte, A színház mint kulturális modell = Theatron (1999 tavasz) I/3 67–80.
- Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, ford. Edit Kotte, Budapest, Balassi, 2015, 185–204.
- Színház – test – identitás
- Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, Jelenkor, 2001., 7–18.
- Erika Fischer-Lichte, A performativitás esztétikája, Budapest, Balassi, 2009, 9–25.
- Kricsfalusi Beatrix, Ellenálló szövegek, Budapest, Ráció, 2015, 31–56.
- Helmuth Plessner, A színész antropológiájáról
- A teatralitás fogalma
- Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, ford. Edit Kotte, Budapest, Balassi, 2015, 249–287.
- Az európai drámatörténet és színháztörténet korszakolása
- Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, Jelenkor, 2001.
- Andreas Kotte, Színháztörténet: Jelenségek és diskurzusok, Budapest, Balassi, 2020.
Kötelező szépirodalmi olvasmányok:
Szophoklész: Oidipusz király, Antigoné
Shakespeare: Rómeó és Júlia, Lear király
Jean Racine: Phaedra
Pierre Corneille: Cid
Molière: Tartuffe
Lessing: Emilia Galotti
Kleist: Heilbronni Katica
Büchner: Woyczek
Ibsen: A vadkacsa, Nóra
Strindberg: Júlia kisasszony
Csehov: Három nővér, Sirály
Brecht: Kurázsi mama és gyermekei
Dürrenmatt: A fizikusok
Szigligeti Ede: Liliomfi
Örkény István: Tóték
Papp András – Térey János: Kazamaták
Ménes Attila: Bihari
- Az előadáselemzés és mediális feltételei, a színikritika írásának kérdései, a magyar színházi folyóiratok
- Patrice Pavis, Előadáselemzés, Bp., Balassi, 2003, 36–53., 261–278.
- Patrice Pavis, Színházi szótár, Budapest, L’ Harmattan, 2006.
- Elemzési gyakorlat. Színházlátogatás és előadáselemzés
- Patrice PAVIS kérdőíve = Theatron 1. 1. (1998/ősz), 64.