A szeminárium követelményei (minden részelem teljesítendő)

 

1. Órai munka: az óráról-órára feladott szövegek értő otthoni olvasása után bekapcsolódás az órai beszélgetésbe (beszámoló az olvasottakról, saját vélemény, érvelés) – az érdemjegy 30%-a.

2. Zárthelyi dolgozat: az utolsó órán kell megírni, az órákra feladott, illetve megbeszélt anyagból (akinek az órai munka részjegye jeles, azaz folyamatosan, minden órára készül és számot is ad tudásáról, nem kell zh-t írnia) – az érdemjegy 25%-a.

3. Referátum: a félév elején kiválasztott témából rövid (10 perces), kreatív prezentáció (ppt, prezi stb.), valamely érdekes probléma bemutatása – az érdemjegy 15%-a.

4. Szemináriumi dolgozat: legkésőbb a referátumot követően két héttel kell elküldeni – esszé vagy tanulmány formájú (de mindenképpen lábjegyzetelt), problémafelvető vagy elemző, saját olvasatot is magában foglaló dolgozat (primer szövegeket és szakirodalmat használó, pontosan lábjegyzetelt munka) az adott témáról: egy irodalmi jelenségnek, egy vagy több szövegnek az értelmezése, egy szakirodalmi vita, probléma értelmezése stb. – az érdemjegy 30%-a.

Formai követelmények: 6–8 oldal terjedelem, 12-es Times New Roman betűtípus, 1,5-es sorköz, 2,5-es margók.

A lábjegyzetelés az Irodalomtörténeti Közlemények (korábbi) alapelveit kövesse! http://itk.iti.mta.hu/szabvany.pdf

Ezt követi az intézetünk által kiadott Studia Litteraria folyóirat is, rövidítve lásd az alapelveket: http://studia.lib.unideb.hu/oldal/index/informaciok

Aki a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez hivatkozás nélkül használ internetes vagy írott forrásokat, elégtelent kap.

 

Tematika

 

1. A félév áttekintése. A követelmények, a témák, a szakirodalom és a használandó kézikönyvek megbeszélése

 

2. A régi nyomtatványokhoz kapcsolódó könyvészeti ismeretek – Látogatás a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárába

 

3. Misztika és mariológia a középkori latin nyelvű himnuszköltészetben. Liturgikus és szerelmi költészet

Ómagyar Mária-siralom; Siket-vasárnapi himnusz Isten haláláról (Vexilla regis prodeunt); Mária-himnuszok (O gloriosa domina; Ave, maris stella); Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához; Szent László-ének = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, i. m. 320‑326; 499‑502; 509‑510; 540‑542 (és a jegyzetek az egyes versekhez: 590–591; 599; 600; 601).

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/

Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Szent Istvántól Mohácsig, Bp., Magyar Szemle, 1944.

Bartók Zsófia Ágnes, A magyarországi írásbeliség kezdetei = Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?book=B1MAGYIRAS

Vekerdi József, Szent László-ének; Kurcz Ágnes, Vásárhelyi András Mária-éneke, in A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 11‑22; 23‑32.

Bartók István, Mennyek királynője, Budapest, Helikon, 2005.

Amor Sanctus: A szent szeretet könyve – Középkori himnuszok latinul és magyarul, ford., bev. Babits Mihály, Kolozsvár, Polis, 1996. https://mek.oszk.hu/11100/11171/11171.pdf

Himnuszok könyve, ford. Sík Sándor, kísérőtan. Rónay László, Budapest, Kairosz, é. n.

„Világ virága, virágnak virága…” (Ómagyar Mária-siralom), bemutatja Vizkelety András, Budapest, Európa, 1986.

Vizkelety András, A magyar líra első fennmaradt terméke. 1250‑1300: Ómagyar Mária-siralom, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=B107VIZKAMAG

 

4. Janus Pannonius költészete

Szövegkiadás: Janus Pannonius összes munkái, s. a. r. V. Kovács Sándor., Bp., Tankönyvkiadó, 1987.

Interneten elérhető: https://mek.oszk.hu/06700/06722/#

Jankovits László, Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2002. https://mek.oszk.hu/04700/04778/04778.pdf

Jankovits László, Nobilis ingenio: Janus Pannonius költészete, Bp., PEN, 2012.

Ritoókné Szalay Ágnes, Nympha super ripam Danubii”: tanulmányok a XV‒XVI. századi magyarországi művelődés köréből, Bp., Balassi, 2002. http://real.mtak.hu/123225/1/Nympha.pdf

Ritoókné Szalay Ágnes, Kutak: tanulmányok a XV‒XVI. századi magyarországi művelődés köréből, Bp., Balassi ‒ MTA ITI, 2012. http://real.mtak.hu/126840/1/Ritookne_Kutak.pdf

 

5. 16. századi protestáns prédikátorok történelemértelmezése (Farkas András, Károlyi Gáspár és mások). A wittenbergi történelemszemlélet. Apokaliptika és a zsidó-magyar sorspárhuzam hagyománya. A „Querela Hungariae” toposz és a kora újkori magyar panaszirodalom poétikája és metrikája.

Szövegkiadás: Farkas András, A zsidó és a magyar nemzetről, in Régi magyar költők tára (RMKT), 2. köt (16. század), s. a. r. Szilády Áron, Bp., MTA, 1880, 13‑27; jegyzetek: 374‑383; az interneten ld. ugyanezt: http://mek.niif.hu/04700/04758/html/rmkt2/index.htm; Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor, vál., s. a. r., jegyz. Szabó András, Budapest, Magvető, 1984. Az interneten ld. ugyanezt: http://vmek.oszk.hu/05200/05236/html/index.htm

Imre Mihály, „Magyarország panasza”: A Querela Hungariae toposz a XVI–XVII. század irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995.

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/101256/CSK005.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Győri L. János, Izrael és a magyar nép történetének párhuzama a XVI–XVII. századi prédikátori irodalomban, in Egyház és művelődés – Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI–XIX. századi történetéből, szerk. G. Szabó Botond, Fekete Csaba, Bereczki Lajos, Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár, 2000, 29-52.

Őze Sándor, „Bűneiért bünteti Isten a magyar népet”: Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1991. https://mek.oszk.hu/13600/13613/13613.pdf

Dienes Dénes, Farkas András: A zsidó és a magyar nemzetről c. művének teológiája és kortársi párhuzamai, Limes, 14(2001)/3, 73–82. https://srta.hu/wp-content/uploads/2015/07/farkasandras.pdf

 

6. Az exemplumok és a fabulák retorikai szerepe. Heltai Gáspár: Száz fabula, Ponciánus históriája

Heltai Gáspár, Száz fabula, s. a. r. Bitskey István., Bp., Európa, 1987, 211–233. http://mek.oszk.hu/00600/00668/index.phtml

Heltai Gáspár, Ponciánus históriája, in Heltai Gáspár és Bornemisza Péter művei, Bp., Szépirodalmi, 1980.

Bitskey István, Heltai Gáspár, a fabulaíró, in Heltai Gáspár, Száz fabula, s. a. r. B. I., Bp., Európa, 1987, 211–233; illetve ugyanez: in Bitskey István, Eszmék, művek, hagyományok, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997, 55–67. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/101313/CSK007.pdf?sequence=1

Utasi Csilla, A Száz fabula európai irodalmi kontextusa, in Humanizmus, religio identitástudat, szerk. Bitskey István, Fazakas Gergely Tamás, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007 (Studia Litteraria, 45), 56–61. (elérhető az intézeti honlapunkon, a Kiadványaink fül alatt)

Gábor Csilla, A történet kerete, a keret története: változatok a Ponciánusra, in Erdély reneszánsza, szerk. G. Cs., Luffy Katalin, Sipos Gábor, Kolozsvár, EME, 2009, 147–160.

 

7. Szerelmi, vitézi, istenes? Balassi Bálint költészete: a témák, a műfajok és a kötetkompozíció kérdései a 16. században

Szövegkiadás: a Kőszeghy Péter – [Szentmártoni] Szabó Géza által sajtó alá rendezett kiadások valamelyikét (1986, 1993, 1994) használjuk; vagy a Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk., Bitskey István, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988; illetve az ELTÉn, Horváth Iván és munkatársai által készített 1998-as internetes kritikai kiadást (itt megtalálható a Kőszeghy‑Szabó-féle kiadás is: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/

KLaniczay Tibor, A szerelem költője, in K. T., Reneszánsz és barokk, Budapest, Szépirodalmi, 1961, 183–295.

Horváth Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Budapest, Akadémiai, 1982.

Horváth Iván, Balassi könyve, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=0902HORVBALA

Horváth Iván, Balassi Bálint verseinek fragmentumi, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=0901HORVBALA

Szentmártoni Szabó Géza, Balassi kötetkompozíciójának rejtelmei, ItK, 103(1999), 635–646.

Balázs Mihály, Költői életművek a 16. században és a 17. század elején, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?book=09KOLTOIEL

Kiss Farkas Gábor, Balassi Bálint és az udvari irodalom, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=0903KISSBALA

Kőszeghy Péter, Balassi Bálint Magyar Amphión, Budapest, Balassi, 2014, 165–207 (Balassa-kódex és más kéziratok); 207–236 (nyomtatott hagyomány: istenes énekek kiadásai); 239–260 (énekvers, szövegvers); 261–316 (versciklusok).https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/2918/amphion.pdf?sequence=1&isAllowed=y

 

8. A 16. századi magyar szerelmi líra és komédia: Balassi Bálint Julia-ciklusának poétikai kérdései, neoplatonizmusa. A ciklus és a Szép magyar komédia

Szövegkiadás: a Kőszeghy Péter – [Szentmártoni] Szabó Géza által sajtó alá rendezett kiadások valamelyikét (1986, 1993, 1994) használjuk; vagy a Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk., Bitskey István, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988; illetve az ELTÉn, Horváth Iván és munkatársai által készített 1998-as internetes kritikai kiadást (itt megtalálható a Kőszeghy‑Szabó-féle kiadás is: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/ A Szép magyar komédia megfelelő kiadásai: Balassi Bálint, Szép magyar komédia, s. a. r. Kőszeghy Péter – [Szentmártoni] Szabó Géza, utószó Kőszeghy Péter, Budapest, Szépirodalmi, 1990; vagy: Balassi Bálint, Szép magyar komédia, szerk. Domokos Mátyás, Nagy Zsejke, Budapest, Osiris, 2004. Jobb híján: https://mek.oszk.hu/00600/00610/00610.htm

Kőszeghy Péter, Balassi Bálint Magyar Amphión, Budapest, Balassi, 2014, 50–164 (szerelmi költészet Balassi előtt); 317–364 (Költészet és teológia: szerelemteológia; istenes versek); 365–415 (Szép magyar komédia). https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/2918/amphion.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Klaniczay Tibor, A szerelem költője, in K. T., Reneszánsz és barokk, Budapest, Szépirodalmi, 1961, 183–295.

Amedeo Di Francesco, A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében, Budapest, Akadémiai, 1979.

Pirnát Antal, Balassi Bálint poétikája, Budapest, Balassi, 1996.

Szabics Imre, A trubadúrlíra és Balassi Bálint, Budapest, Balassi, 1998.

Tóth Tünde, Balassi és a neolatin szerelmi költészet (PhD-értekezés kézirata), Budapest, ELTE, 1998. (http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itanulm.htm)

 

9. Tavaszi szünet (Konzultációs hét)

 

10. A zsoltárköltészet és Szenci Molnár Albert

Szövegkiadás: Régi Magyar Költők Tára, XVII. század, 6, Szenci Molnár Albert költői művei, s. a. r. Stoll Béla, Budapest, Akadémiai, 1971; illetve Psalterium Ungaricum: Szenci Molnár Albert zsoltárfordításai a genfi zsoltárok dallamaira, kiad. Bólya József, Budapest, Magyar Református Egyház Zsinata, 2003.

Császár Ernő, A magyar protestáns zsoltárköltészet a XVI. és XVII. században, ItK, 6(1902), 35–46, 162–173, 300–318, 446–466.

Szenci Molnár Albert és a késő reneszánsz, szerk. Csanda Sándor – Keserű Bálint (Adattár..., 4.), Szeged, JATE, 1978.

Bán Imre, Szenci Molnár Albert, a költő, in B. I., Költők, eszmék, korszakok, s. a. r. Bitskey István, Debrecen, Kossuth, 1997. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/101363/CSK011.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Kovács Sándor Iván, Szenci Molnár Albert: XXIX. zsoltár, in A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 215–225.

A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században, szerk. Ötvös Péter et al., Szeged, SZTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 2005.

Zsoltár a régi magyar irodalomban, szerk. Szabó András, Budapest, Universitas, 2007.

Szilasi László, A sas és az apró madarak. Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában, Bp., Balassi, 2008.

 

11. Szövegalkotás a kora újkorban: protestáns és katolikus retorika

Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes), in Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. H. E., Bp., Universitas, 2003, 75–88.

Szabó G. Zoltán – Szörényi László, Kis magyar retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába, Bp., Helikon, 1997, 17−25 (A retorika tárgya és felosztása c. fejezet). Online: http://real.mtak.hu/43137/1/Kis%20Magyar%20Retorika.pdf (e változatban a 10−17. oldal.)

Retorikák a reformáció korából, szerk. Imre Mihály, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003.

Retorikák a barokk korból, szerk. Bitskey István, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004.

Kecskeméti Gábor, „A böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás”. A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján, Bp., Universitas, 2007, 15–28.

 

12. Zrínyi Miklós lírája és epikája – az Adriai tengernek Syrenaia c. kötet kompozíciós kérdései

Szövegkiadás: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, II, szerk. Kovács Sándor Iván, Budapest, Osiris, 2003. Online is elérhető az összes költeménye: https://mek.oszk.hu/01100/01137/01137.htm

Bene Sándor, A költő Zrínyi Miklós, in Zrínyi-album, szerk. Hausner Gábor, Budapest, Hadtörténeti Múzeum – Zrínyi Katonai Kiadó, 2016, 174–248. (e-learning honlapon a Régi magyarországi irodalom, 1. c. kurzus védett felületén)

Bene Sándor, A kilencedik útonjáró: Zrínyi Miklós Fantasia poeticája és a Balassi-hagyomány, in „Az te nagy nevedben én is most, Istenem, kötöttem fel szablyámot”: Végvári élet a hódoltság peremén, szerk. Heltai Bálint, Sipos Lajos, Budapest, Magyar Napló – Fokusz Egyesület, 2018, 178–217. http://real.mtak.hu/92331/1/Balassi_Zrinyi_2019.pdf

Laczházi Gyula, Zrínyi Miklós költészete: a Syrena-kötet és a Szigeti veszedelem, Budapest, Napkút, 2018, 9–106. (intézeti honlapon a Régi magyarországi irodalom c. kurzus védett felületén)

Bitskey István, Virtus és poézis (Önszemlélet és nemzettudat Zrínyi Miklós műveiben), in B. I., Mars és Pallas között, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2006, 203–238.

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/101440/CSK037.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Förköli Gábor Zrínyi prózája és a közhelyek retorikája: Zrínyi prózája és a közhelyek retorikája, in Határok fölött, szerk. Bene Sándor et al., Budapest, MTA BTK, 2017, 419–433.

http://real.mtak.hu/56976/1/Forkoli_hatarok_folott_u.pdf

Hausner Gábor, Zrínyi Miklós Tábori kis tracta című művének műfaja és keletkezési időpontja, Hadtörténelmi Közlemények, 2010/4, 818–838.

http://epa.oszk.hu/00000/00018/00051/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2010_4_0818-0838.pdf

Király Erzsébet – Kovács Sándor Iván, „Adriai tengernek fönnforgó habjai”, Budapest, Szépirodalmi, 1983.

Kovács Sándor Iván, A lírikus Zrínyi, Budapest, Szépirodalmi, 1985.

Szörényi László, A szerkesztett verskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=1102SZORASZE

Kiss Farkas Gábor, Az imitatio elmélete és gyakorlata a Szigeti veszedelemben, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=1103KISSAZIM

 

13. A verses epika hagyományai Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. művében

Szövegkiadás: Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelem, s. a. r. Király Erzsébet, Budapest, Ikon, 1993; illetve Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I, szerk. Kovács Sándor Iván, Budapest, Osiris, 2003.

Online is elérhető az összes költeménye: https://mek.oszk.hu/01100/01137/01137.htm

Az török áfium ellen való orvosság: http://mek.oszk.hu/06100/06115/html/gmzrinyi0002.html

Bene Sándor, Szulejmán halála a Zrínyi-eposzokban: Történeti poétikai megközelítés, Irodalomtörténeti Közlemények, 2017/6, 746–779. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00450/pdf/EPA00001_ItK_2017_6_746-779.pdf

Laczházi Gyula, Zrínyi Miklós költészete: a Syrena-kötet és a Szigeti veszedelem, Bp., Napkút, 2018, 9–106. (intézeti honlapon a Régi magyarországi irodalom c. kurzus védett felületén)

Laczházi Gyula, „Mellyet Isten lölke elmémben befuja”: Az isteni inspiráció Zrínyi Szigeti veszedelmében, Irodalomtörténet, 2006/4, 565–576.

http://epa.oszk.hu/02500/02518/00314/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2006_04_565-576.pdf

Laczházi Gyula, „Az kinek ez a rossz passió rendet szab”: A harag Zrínyi Szigeti veszedelmében, Irodalomtörténet, 2003/2, 177–195.

http://epa.oszk.hu/02500/02518/00300/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2003_02_177-195.pdf

Király Erzsébet, Tasso és Zrínyi: A „Szigeti veszedelem” olasz epikai modelljei, Budapest, Akadémiai, 1989.

Szörényi László, A Szigeti veszedelem és az európai epikus hagyomány, in Sz. L., Hunok és jezsuiták, Budapest, AmfipressZ, 1993, 15–24.

[Király Erzsébet tanulmányai, jegyzetei], in Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelem, s. a. r., szerk., jegyz. K. E., Budapest, Ikon, 1993.

 

14. Önéletírás és az én elbeszélhetősége. Az erdélyi emlékirat- és levélirodalom (Mikes Kelemen, Bethlen Kata)

Bethlen Kata Önéletírása, in Magyar Emlékírók, 16–18. század, vál., jegyz. Bitskey István, Budapest, Szépirodalmi, 1982; illetve Bethlen Kata Önéletírása, s. a. r. Bitskey István, Budapest, Szépirodalmi, 1984 (Olcsó könyvtár). Az interneten: http://mek.niif.hu/06100/06187/html/mei16_180030030001/mei16_180030030001.html

Bitskey István, História, emlékirat, önvallomás, in Irodalom és ideológia a 16–17. században, szerk. Varjas Béla, Budapest, Akadémiai, 1987 (Memoria Saeculorum Hungariae, 5), 61–89.

Helikon, 48(2002)/3 (Autobiográfia-kutatás), szerk. Mekis D. János, Z. Varga Zoltán)

Tóth Zsombor, A koronatanú: Bethlen Miklós, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007. https://iti.abtk.hu/images/bethlen300/dokumentumok/A_koronatanu_Bethlen_Miklos.pdf

Nagy Levente, Az emlékirat irodalom, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=1202NAGYAZEM

Fazakas Gergely Tamás, Árva Bethlen Kata önreprezentációi, in Magyar irodalomtörténet, i. m. https://f-book.com/mi/index.php?chapter=1209FAZAARVA

Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, szerk. Balázs Mihály, Gábor Csilla, Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó, 2007. http://www.iti.mta.hu/Emlekezet-kotet.pdf

Cinzia Franchi, Európai utas, Erdély szerelmese – 1730: Mikes Kelemen: Törökországi levelek, in Magyar irodalomtörténet, i. m.  https://f-book.com/mi/index.php?chapter=1405CINZEURO

 

Zárthelyi dolgozat

 

Válogatott szakirodalom

A tematika csak a legfontosabb szöveggyűjteményeket és néhány szakirodalmi ajánlatomat tartalmazza. A további szövegkiadásokat, kézikönyveket, lexikonokat és internetes adatbázisokat az első órán beszéljük meg. Az olvasandó primer és szekunder szövegeket óráról-órára adom fel. Félkövérrel a tematikában rövidítve hivatkozott gyűjtemények.

 

A legfontosabb nyomtatott szövegkiadások

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, szerk. Madas Edit, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992. http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk., Bitskey István, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988.

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I–II, szerk. Kovács Sándor Iván, Budapest, Osiris, 2003.

Régi Magyar Költők Tára, 16. század (RMKT 16)

Régi Magyar Költők Tára, 17. század (RMKT 17)

Régi Magyar Drámai Emlékek (RMDE)

Régi Magyar Prózai Emlékek

Régi Magyar Könyvtár. Források

Magyar Remekírók sorozat 16–18. századot érintő kiadásai.

 

Tankönyvek, kézikönyvek:

Magyar művelődéstörténeti lexikon: középkor és kora újkor (MAMŰL), I–XIV., főszerk. Kőszeghy Péter, Budapest, Balassi, 2003‑2009.

A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. Klaniczay Tibor, Budapest, Akadémiai, 1964. https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/01/index.html

A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Budapest, Gondolat, 2007. Ugyanennek az interneten elérhető a bővített változata: Magyar irodalomtörténet, szerk. Horváth Iván et al., Budapest, Gépeskönyv, 2020–2022. https://f-book.com/mi/index.php

Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Budapest, Universitas, 2003.