A vizsga jellege
Az államvizsga szóbeli vizsga, amelynek része a szakdolgozat megvédése, ha az irodalomból készül. A védés elsősorban a dolgozat témájára koncentrál, a vizsga a dolgozat tárgya által kijelölt, illetve szabadon megválasztott korszakon belüli kötetlen beszélgetés, felkészülési idő és segédeszköz nélkül.
Az államvizsga lebonyolítási rendje
Előkészítés
1. A vizsgabizottság előzetesen meghatározza a vizsgázók sorrendjét, a következő praktikus szempontok figyelembe vételével: Irodalomból szakdolgozók és nem irodalomból szakdolgozók lehetőleg két csoportban vizsgázzanak; továbbá az azonos témavezetőnél szakdolgozók következzenek egymás után (ez elsősorban azokra a szakdolgozati témavezetőkre nézve lenne fontos, akik nem tagjai a bizottságnak, viszont a védésen ott kell lenniük). A vizsgák így kialakult ütemezését, s az egyéb szükséges tudnivalókat (pl. kezdési időpont, ebédszünet) a hirdetőtáblán közzé kell tenni.
2. A bizottság tagjai a vizsganap vagy minden egyes vizsga megkezdése előtt áttekintik az esedékes szakdolgozatokat, a kérdezendő témaköröket, s megállapodnak, hogy az egyes esetekben a bizottság mely tagjai kérdeznek, s hogy milyen szűkebb témakörben.
3. Az államvizsga jegyzőkönyveket és a zárótanítások érdemjegyeit tartalmazó listát a Tanulmányi osztályon lehet átvenni a vizsga előtt. A szakdolgozatok (vizsganapok szerint csoportosítva) a könyvtárban, Csillánál lesznek hozzáférhetők.
A vizsga lefolytatása
a, szakdolgozó esetén
A vizsga két fő részből áll: védés és a tulajdonképpeni vizsga. Tételt nem húznak, felkészülési idő nincs, segédeszköz nem használható. A vizsga időtartama átlagosan kb. félórára tehető.
Először a védésre kerül sor. A szakdolgozat témavezetője a kérdező, a kérdések részben magára a dolgozatra, részben a dolgozattal összefüggő problémákra vonatkoznak. A védés után következik a tulajdonképpeni vizsga, amikor is a vizsgázó két kisebb, egy magyar és egy világirodalmi vonatkozású kérdést kap. (Ideális esetben a kérdések valamilyen szálon kapcsolódnak a szakdolgozat problematikájához, de mégis elvezetnek a korszakon belüli más témához, nagyobb összefüggésekhez is, így a vizsga egy logikai szálra fűzhető ívet alkot, s mégsem ragad le egyetlen kérdéskörnél – ezért szükséges a kérdések előzetes egyeztetése.)
b, nem szakdolgozó esetén
Két mozzanat kivételével azonos a fent leírtakkal:
1. Nincs védés.
2. Ebből következően a felteendő kérdések egyike átfogóbb, számonkérése részletezőbb, míg a másik kisebb, inkább a felmerült témakörrel összefüggő valamely részaspektusra irányul. Magyar irodalmi fő kérdés esetén a másik világirodalmi és viszont.
Az értékelés
Az államvizsgára a jelölt egy érdemjegyet kap, amely magában foglalja a vizsga egészét, tehát az esetleges védést is (maga a szakdolgozat külön jegy). Figyelembe kell viszont venni a záró tanítás érdemjegyét, hiszen ez helyettesíti a szakmódszertani vizsgát. Az eredményhirdetésre a vizsganap végén kerül sor.
Irodalomból a következő 6 korszak egyikéből kell felkészülni, (a mellékelten részletezett 8-8 összefoglaló tárgykör és szakirodalmi ajánlólista segítségével):
- A. A középkor és a reneszánsz irodalma
- B. A reneszánsz és a barokk irodalma
- C. A felvilágosodás korának irodalma
- D. A 19. század irodalma
- E. A 20. század első felének irodalma
- F. A II. vh. utáni évtizedek irodalma
A felkészülés során különös figyelemmel kell lenni a magyar és világirodalmi folyamatok, jelenségek összefüggéseire, s az azok kapcsán felvetődő elméleti problémákra. Az ajánlott szakirodalom csak tájékoztató jellegű, bővebb eligazítást a szigorlatokhoz és vizsgákhoz kifüggesztett jegyzékek nyújtanak.
3. A választás
a.) Ha a diplomamunka a jelölt Magyar “A” szakjából készül, a vizsga a témától függően vagy nyelvészeti, vagy irodalmi bizottság előtt zajlik (a másik szakfélből így értelemszerűen nincs államvizsga). A diplomamunka témája egyben kijelöli a 6 korszak egyikét.
b.) Ha a diplomamunka nem a Magyar “A” szakból készül, a hallgató először megválasztja, hogy nyelvészetből vagy irodalomból akar-e államvizsgázni, majd a megadottak közül kijelöli a vizsga tárgyául szolgáló korszakot. Ez érvényes az Irodalom “B” szak esetén is, mivel “B” szakból nem kell diplomamunkát írni.
4. A jelentkezés rendje
Államvizsgára jelentkezni az intézet irodájában lehet,
Az irodalomból szakdolgozók a jelentkezési lapot a témavezető aláírásával ellátva adják le, a többiek feliratkoznak az irodában található jelentkezési ívekre. A vizsgák időpontját a Dékáni Hivatal később határozza meg.