Záróvizsga témakörök - Ötéves, kredites magyar

A.  A középkor és a reneszánsz irodalma

  1. Egyházi műveltség és irodalom a középkorban
  2. Lovagi kultúra, világi költészet a középkorban
  3. A középkori világkép szintézisei (Dante, skolasztika)
  4. A drámai műnem a középkortól a felvilágosodásig
  5. Az itáliai humanizmus és magyarországi megjelenése
  6. A nemzeti nyelvű reneszánsz líra sajátosságai
  7. A reformáció irodalomtörténeti szerepe
  8. A manierizmus eszmetörténeti és irodalmi kérdései

B. A reneszánsz és a barokk irodalma

  1. Az itáliai humanizmus és magyarországi megjelenése
  2. A nemzeti nyelvű reneszánsz líra sajátosságai
  3. A reformáció irodalomtörténeti szerepe
  4. A manierizmus eszmetörténeti és irodalmi kérdései
  5. A barokk művészet eszmetörténeti háttere
  6. Költői műfajok a barokk korban
  7. A barokk próza műfaji és stilisztikai változatai
  8. A rokokó fogalma és irodalmi jelentősége

Ajánlott szakirodalom az A. és a B. korszakokhoz

  • BÁN Imre, Dante-tanulmányok, B., 1988., 13-20.
  • MEZEY László, Deákság és Európa, 1979., 194-217.
  • KLANICZAY Tibor, A humanista literatura Magyarországon, in Pallas magyar ivadékai, Bp., 1985,32-
  • 40.; (vagy: Janus Pannonius, a Magyar Remekírók kötet utószava, Bp. 1982.)
  • BITSKEY István, Hitviták tiizében, Bp., 1978.
  • KOMLOVSZKI Tibor, A Balassi-vers karaktere, Bp., 1992.
  • A manierizmus, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp. 1975.
  • KIRÁLY Erzsébet, Tasso és Zrínyi, Bp., 1989., 44-57., 75-103.
  • Amedeo di FRANCESCO, a Pásztorjáték szerepe…, Bp., 1979.
  • BÁN Imre, A magyar barokk próza változatai, in Eszmék és stílusok, Bp., 1976., 186-202.
  • A régi magyar vers című kötetből 3 vers elemzése, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Bp., 1979.
  • KOSÁRY Domokos, Művelődés a 18. századi Magyarországon, Bp., 1980., 24-158., 186-220.
  • CS. SZABÓ László, Shakespeare-esszék, Bp., 1987.

C. A felvilágosodás korának irodalma

  1. A felvilágosodás eszmetörténeti problémái
  2. A felvilágosodás korának stílustörténeti kérdései
  3. Nemzet és nyelv a felvilágosodás korában
  4. Filozófia és irodalom
  5. Az érzékenység az irodalomban
  6. A neoklasszicista kiteljesedés
  7. Eposz és regény
  8. A dráma változatai

D. A 19. század irodalma

  1. A romantika eszmetörténeti összefüggései és poétikai jellemzői
  2. A nemzeti jelleg érvényre jutása, a népiesség szerepe a nyugat-és kelet-európai irodalmakban
  3. A magyar romantikus líra
  4. A romantikát lezáró szakasz eszmetörténeti összefüggései
  5. A líra átalakulása a romantika alkonyán
  6. A verses epika változatai a XIX. század felében
  7. Regénytípusok a 19. század második felében
  8. Realista, naturalista, szecessziós jelenségek a századutó novellisztikájában

Ajánlott szakirodalom a C. és D. korszakokhoz

  • BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp. 1994., 19952
  • CSETRI Lajos, Egység vagy különbözőség? (Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, Bp. 1990.
  • TAXNER-Tóth Ernő, Kölcsey és Vörösmarty kora és szelleme, Debrecen, 1996. Magyar színháztörténet I., Bp. 1990.
  • MARTINKO András, Teremtő idők, Bp. 1977. (Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi)
  • PÁL József, A neoklasszicizmus poétikája, Bp. 1988.
  • VÖRÖS Imre, Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban, 1991.
  • HORVÁTH János, A nemzeti klasszicizmus irodalmi ízlése, in Tanulmányok, Bp. 1956.
  • KOMLÓS Aladár, A magyar költészet Petőfitől Adyig, BP. 1981.2
  • NÉMETH G. Béla, Türelmetlen és késlekedő félévszázad, Bp. 1971.; A romantika alkonyán, a pozitivizmus árnyékában (A pozitivizmus néhány következménye a lírában és a regényben) in Létharcés nemzetiség, Bp. 1971. és Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp. 1987. A kiábrándultság hanghordozása (Ar omantikát lezáró forduló néhány vonása) in Létharc és nemzetiség, vagy
  • Hosszmetszetek és keresztmetszetek; A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, 1981.
  • NÉMETH László, A Nyugat elődei  in Az én katedrám, Bp. 1969. SÖTÉR István, Világos után, Bp. 1987.
  • TAMÁS Attila, Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig, IF 46. Bp. 1964.
  • BARTA János, Arany János és a XVIII. század [1971], in: B. J., Klasszikusok nyomában: Esztétikai és irodalmi tanulmányok, Bp: Akadémiai, 1976, 232-262. – B. J., Arany János és kortársai, Debrecen: Kossuth Egyetemi, I., 59-103.
  • NÉMETH G. Béla, A romantika alkonyán – a pozitivizmus árnyékában: A pozitivizmus műfaji következménye a lírában és a regényben [1974], in: N. G. B., Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp: Szépirodalmi, 1987, 394-420.
  • Németh G. Béla, A kiábrándultság hanghordozása: A romantikát lezáró lírai forduló néhány vonása [1975] in: N. G. B., Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp: Szépirodalmi,1987,421-435.
  • NÉMETH G. Béla, Létharc és nemzetiség: Az  “ irodalmi” értelmiség felső rétegének
  • ideológiájához 1867 után [1971], , in: N. G. B., Hosszmetszetek és keresztmetszetek,Bp: Szépirodalmi, 1987, 452-473.
  • Alexa Károly: Anekdota, magyar anekdota, in: Mezei József (szerk.), Tanulmányok a XIXszázad második feléről, Bp: ELTE, 1983, 5-85.
  • SZAJBÉLY Mihály, Az 1849 utáni “líraellenesség” érvei és forrásai, in: Forradalom után – kiegyezés előtt (A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában), szerk. NÉMETH G. Béla, Bp: Gondolat, 1988, 58-78.
  • Dávidházi  Péter: A  “bevégzett  tények” felülbírálata, in:  NÉMETH  G.  Béla  (szerk.), Forradalom után – kiegyezés előtt (A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában), Bp: Gondolat, 1988, 79-98.
  • Szegedy-Maszák Mihály: A realizmus mint történeti irányzat,  in: Sz-M. M., Kemény Zsigmond, Bp:  Szépirodalmi, 1990, 9-41.
  • DOBOS István:  Alaktan  és  értelmezéstörténet: Novellatípusok a  századforduló magyar irodalmában, Debrecen: Kossuth Egyetemi, 1995.
  • Imre László: Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen: Kossuth Egyetemi, 1996.
  • ElSEMANN György, A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar líra  korszakváltásához), in: E. Gy., A folytatódó romantika, Bp: Orpheusz könyvek, 1999, 92-116.
  • DÁVIDHÁZI Péter, A nemzeti nagyelbeszélés újjászületése (a narratív identitás műfajvándorlása irodalomtól tudományig), Alföld, 1998/2., 61-77.

E. A 20. század első felének irodalma

  • A szecesszió és a szimbolizmus a korszak magyar irodalmában – kitekintve más irodalmakra
  • (és művészetekre).
  • A realizmus (-naturalizmus) és a korszak magyar irodalmában – kitekintve más irodalmakra
  • (és művészetekre).
  • Az  avantgárd  a  korszak  magyar  irodalmában  –  kitekintve  más irodalmakra  (és
  • művészetekre).
  • Filozófia, bölcseleti tényezők a korszak magyar irodalmában – kitekintve más irodalmakra.
  • A magyar költészet az avantgárd hullámának “lefutását” követő években-évtizedekben.
  • (általánosabb összefüggésekre kitekintve).
  • Vallomás és önéletrajz a korszak magyar irodalmában.
  • A magyar dráma a század első felében – kitekintve más európai irodalmakra.
  • Líratípusok a huszadik század első felében.

 F.  A II. vh. utáni évtizedek irodalma

  1. Eposzok, “hosszú-versek” – elsősorban a magyar irodalomban
  2. Népi-ősi és mitikus szemléleti tényezők a magyar költészetben
  3. A magyar dráma a korszakban
  4. Novellatípusok a korszak magyar irodalmában
  5. Kisregények a század második felének magyar irodalmában
  6. Neovantgárd, posztmodern (és más irányzatok) a legújabb magyar irodalomban
  7. A művelődéspolitika változásai és hatásuk a korszak magyar irodalmára
  8. Az irodalomtudományi gondolkodás problémái és irányzatai a korszakban.

Kötelező irodalom az E és F korszakokhoz

  • A Gondolat Kiadó vagy a Corvina Kiadó stílusirányzat kötetei (a naturalizmus, a szimbolizmus, a szecesszió, a szürrealizmus, a neoavantgárd, a posztmodern, illetve a naturalizmus, az expresszionizmus, a szimbolizmus és a szürrealizmus enciklopédiája).
  • (A regényhez:) POSZLER György, A regény válaszútjai, vagy MARCEAU, Felicien, A regény szabadon, vagy SÜKÖSD Mihály, Változatok a regényre vagy Valóság és varázslat (Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából) szerk. KABDEBÓ Lóránt vagy SZÁVAI János, Az önéletírás, vagy SZÁVAI János, Magyar emlékírók – 20 századi rész, vagy Szintézis nélküli évek Pécs, 1993.
  • (A drámához:) BRUSTEIN, A lázadás színháza, vagy EGRI Péter, Törésvonalak, vagy SZONDI Péter, A modern dráma elmélete;
  • SZABOLCSI Miklós, világirodalom a XX. században; TAMÁS Attila, Líra a XX században; Tanulmányok a XX. századi irodalomtudomány irányzatairól; vagy Merre tart az irodalomtudomány, Alföld, 1996/2., A magyar irodalomértés horizontjai, Pécs, 1995. ,,…de nem felenek, úgy felelnek…” A magyar líra a huszasharmincas évek fordulóján, szerk. KABDEBÓ Lóránt és KULCSÁR SZABÓ Ernő; BÉLÁDI Miklós, A magyar avantgarde irodalomtörténeti nézetből, in Érintkezési pontok; KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalomtörténete 1945-1991. Bp., 1993.
Legutóbbi frissítés: 2023. 06. 08. 11:07