A képzés leírása - Hungarológia

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának
Hungarológia Mesterszakja (MA)

Hungarológia mesterszakunk lehetőséget kínál arra, hogy hallgatóink magas szinten rendelkezzenek interdiszciplináris tudással Magyarország és a multikulturális Kárpát-medence irodalmi, nyelvi, történelmi, néprajzi és művészeti örökségéről, valamint e tudásanyag korszerű forgalmazásának gyakorlatáról.

A magyarországi és kárpát-medencei műveltség értelmezése, kutatása, széles körben való megismertetése nélkülözhetetlen nemzetstratégiai feladat. Az általános magyarságtudományi képzésünk kínálta összetett tudásanyag kitűnően alkalmazható és keresett a hazai és a nemzetközi kulturális, oktatási és tudományos szférában. Hallgatóink végzés után a kulturális diplomácia szereplőjeként, a magyart idegen nyelvként oktató tanárként, valamint tudományos kutatóként is elhelyezkedhetnek.

Kiváló feltételekkel rendelkezünk: kiemelkedő oktatói és kutatói gárdával, kiterjedt hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerrel, komoly pályázati háttérrel, jelentős hallgatói tehetséggondozási programokkal és ösztöndíj-lehetőségekkel.

A képzés célja

  • A hungarológia mesterszak célja, hogy hallgatóink interdiszciplináris tudással rendelkezzenek Magyarország és a multikulturális Kárpát-medence irodalmi, nyelvi, történelmi, néprajzi és művészeti örökségéről. A nálunk diplomát szerzők ennek az összetett kulturális hagyománynak az értelmezésével, kutatásával és továbbadásával nélkülözhetetlen feladatot tölthetnek be a tágabb értelemben vett kulturális szférában, hazai és nemzetközi szinten is.
  • Fontosnak tartjuk a saját és más nemzeti kultúrák elfogulatlan vizsgálatát, az interkulturális dialógusokban való megértő részvételt és szakszerű megszólalást.
  • A magyar nyelv, irodalom, történelem és művelődés a nemzeti kulturális örökségünk alapja, megtartása és gondozása nemzetstratégiai cél. Az e kultúrát oktató és kutató hungarológus kollégákra mindig nagy szükség lesz.
  • A hungarológia mesterszakos képzést biztosító irodalom- és nyelvtudományi, történelmi és néprajzi intézetek a magyar kultúra meghatározó részterületeinek kutatását és oktatását egyaránt művelik. Célunk az egyes diszciplínák és az összetett magyarságtudományi tudásanyag megismertetése, illetve az ezeket értelmező képességek elsajátíttatása. Ezért már a képzés idején, illetve a kapcsolódó doktori iskolákban lehetőséget biztosítunk mind az általános hungarológiai, mind az ennek részeit képező egyes tudományokban való elmélyülésre, az önálló és a kutatócsoportokban folytatható kutatásokra.
  • A kultúraelméleti és művelődéstörténeti képzés mellett a hungarológia gyakorlati felhasználási lehetőségeire, tudomány- és kultúraszervezési képességekre, a magyart idegen nyelvként oktató módszertanra, valamint a kultúraközvetítés gyakorlati ismereteire is megtanítjuk hallgatóinkat.

Kiket várunk?

  • Örömmel várjuk a magyarságtudomány iránt érdeklődő, összetett humán tudásra (irodalmi, nyelvészeti, történelmi, néprajzi ismeretekre) vágyó, ezt a műveltséganyagot itthon és külföldön is forgalmazni kívánó, valamint a magyart mint idegen nyelvet tanítani akaró hallgatókat a következő bölcsészettudományi alapképzésekből: történelem, magyar, néprajz, anglisztika, germanisztika, romanisztika, szlavisztika, kommunikáció és médiatudomány, szabad bölcsészet, politológia.
  • Képzésünk fontos találkozóhely a különböző kultúrákból érkező hallgatók számára, akik nemcsak tudást szerezhetnek nálunk, hanem megalapozhatják a jövőben szükséges kapcsolatrendszerüket is. Egyrészt magyar anyanyelvű hallgatókat képzünk, akik Magyarország és a kárpát-medencei régió, valamint Európa és a világ más országainak egyetemeiről, főiskoláiról érkeznek hozzánk. Másrészt várjuk azokat a magyarul nem vagy nem elég jól tudó hallgatókat Közép-Európából, illetve a kontinens és a világ más országaiból, akik érdeklődnek Magyarország és a Kárpát-medence kultúrája iránt. Számukra lehetőséget biztosítunk nyelvileg felkészülni a magyar nyelvű hungarológiai képzésünkre: a beiratkozást megelőzően, illetve a mesterképzés első évében. A jelentős oktatási hagyományokkal rendelkező, 1927-ben létesített Debreceni Nyári Egyetem kurzusai kiváló feltételekkel rendelkeznek e tudás megszerzéséhez.

A végzés utáni lehetőségek

  • A hungarológus szakemberek közművelődési, művelődésstratégiai és kommunikációs feladata a magyar nemzeti és a kárpát-medencei multikulturális örökség színvonalas képviselete, közvetítése és népszerűsítése a különféle fórumokon: itthon és a szomszédos országokban, Európa és a világ más területein, így különböző kulturális intézményekben, újságoknál, a politikában regionális szakértőként, vagy éppen a magyar kulturális diplomácia hálózatában.
  • Az Európai Unióban kiemelt szándék a tagállamok és régiók egymást kölcsönösen gazdagító hagyományainak megőrzése és közzététele. Magyarország és a Kárpát-medence műveltségének terjesztése is jelentős módon járul hozzá az integrációs folyamatokhoz. Elősegítheti a valódi párbeszédet, egymás jobb megismerését és megértését a történelmileg gyakran feszültségben élő, ám hagyományosan egymásra utalt közép-európai népek és nemzetek között.
  • A hungarológiai mesterképzés egyetemünkön háromféle PhD-képzésben is folytatódhat: az irodalomtudományi (kommunikáció- és médiatudományi témában is); a nyelvtudományi; valamint a történelem-néprajzi doktori iskolában, ezután pedig a szaktudományos kutatói pályák valamelyikén.

Témakörök és szakirodalom

A Hungarológia Mesterszak felvételijére

A felvételizőnek a mesterszakos felvételire egy témakör egyik választott témájából kell felkészülnie.

1. Kultúratudományi témakör

A kultúra narratív elmélete

  • N. Kovács Tímea: A kultúra narratívái, narratívák a kultúráról = Narratívák, 3, A kultúra narratívái, szerk. N. Kovács Tímea, Bp., Kijárat, 1999, 7–19.
  • Paul Ricoeur, Emlékezet – felejtés – történelem, = Narratívák, 3, A kultúra narratívái, szerk. N. Kovács Tímea, Bp., Kijárat, 1999, 51–68.
  • Peter Braun, A kultúra és az elbeszélés. A kultúratudományos narratíváért = Antropológia és irodalom. Egy új paradigma útkeresése, szerk. Biczó Gábor és Kiss Noémi, Debrecen, Csokonai, 2003, 27–42.

A nemzet fogalma kultúratudományi távlatból

  • S. Varga Pál: A nemzet mint szimbolikus értelemvilág = Uő, A nemzeti költészet csarnokai (A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban), Bp., Balassi, 2005, 69–82.
  • Benedict Anderson, Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről, Bp., L’Harmattan – Atelier, 2006, 17–51.
  • Bitskey István, Az  identitástudat formái a kora újkori Kárpát-medencében = Humanizmus, religio, identitástudat. Tanulmányok a kora újkori Magyarország művelődéstörténetéről, szerk., bev. Bitskey István, Fazakas Gergely Tamás, Debrecen, DEENK, 2008 (Studia litteraria, XLV), 11–23.

2. Irodalomtudományi témakör

Az irodalomtudomány mint kultúratudomány

  • Walter Haug és Gerhard von Graevenitz vitája (három írás)= Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. Bónus Tibor et al., Bp., Ráció, 2005, 167–234.
  • Kulcsár Szabó Ernő: A (nemzeti) kultúra – mint változékony üzenetek metaforája. Avagy: Emlékműve-e önmagának a „Hungarológia”?, Tiszatáj, 54(2000)/3, 66–77.

A határon túli magyar irodalom mai helyzete

  • Görömbei András, A kisebbségi magyarság és irodalma az ezredvégen = in Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen, szerk. Uő, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000, 5–; vagy = Uő, Irodalom és nemzeti önismeret, Bp., Nap, 2003, 80–101.
  • Szirák Péter, A regionalitás és a posztmodern kánon a XX. századi magyar irodalomban = Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen, szerk. Görömbei András, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000, 29–57.
  • Hites Sándor: A száműzetés prózairodalmáról a 20. század második felében = A magyar irodalom történetei, III, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Akadémiai, 2007, 701–718. Ld. még http://www.villanyspenot.hu/

3. Nyelvtudományi témakör

A magyar nyelv tanítása külföldieknek.

  • Kissné Papp Margit: Áttekintés a hungarológia jelenlegi helyzetéről és a fontosabb további feladatokról. In: Hungarológia 2(2000)/1–2: 25–42.
  • Maticsák Sándor: A magyar mint idegen nyelv oktatásának új feladatai. In: A magyar nyelv idegenben (szerk. Keresztes László–Maticsák Sándor). Debrecen–Jyväskylä, 2002. 81–91.
  • Nádor Orsolya: A magyar mint idegen nyelv / hungarológia oktatásának történeti áttekintése a kezdetektől napjainkig. In: A magyar mint idegen nyelv / hungarológia. Tankönyv és szö­veggyűjtemény. Írta és szerkesztette: Giay Béla és Nádor Orsolya. Janus/Osiris, Budapest, 1998. 55–125.

A határontúli magyarság egyik csoportjának nyelvi helyzete

  • Péntek János–Benkó Attila, Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban. Kolozsvár, 2003.
  • Lanstyák István–Szabómihály Gizella, Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanul­mányok és dokumentumok. Pozsony, 2002.
  • Szépe György–Darányi András (szerk.), Nyelv, hatalom, egyenlőség. Nyelvpolitikai írások. Budapest, Corvina Kiadó, 1999.

4. Történelemtudományi témakör

Magyarország és a Habsburg Birodalom

  • Kristó Gyula–ifj. Barta János–Gergely Jenő: Magyarország története az előidőktől 2000-ig. Pannonica, Bp., 2002. 317–496.

A jelenkori Magyarország (1945 utáni történelem)

  • Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Bp. 2005. (Az 1945 utáni részek)

5. Néprajztudományi témakör

Magyarország etnikai csoportjai a XIX. században

  • Balassa Iván–Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest, Corvina Kiadó, 1980.

A magyar nemzet értelmezése itthon és külföldön

  • Balassa Iván–Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest, Corvina Kiadó, 1980.
Legutóbbi frissítés: 2023. 06. 08. 11:07