Loci Memoriae Hungaricae | Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Sorozatszerkesztők:
Fazakas Gergely Tamás
Száraz Orsolya
S. Varga Pál

A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében 2010-ben alakult Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport fő célkitűzése, hogy a lieux de mémoire (emlékezethely) Pierre Norától származó fogalmát magyar kontextusba helyezze, és segítségével újraértelmezze a magyar kulturális emlékezet működési mechanizmusait. A kutatások kiindulópontja Norának az a meglátása, amely szerint az emlékezetnek már nincsenek valódi közegei (milieux de mémoires), csak helyei (lieux de mémoires), azaz a modern társadalmak kulturális emlékezete immár nem közvetlenül emlékezik a múltra, hanem különböző emlékezethelyek közvetítésével. Emlékezethely ugyanakkor nemcsak egy bizonyos térbeli képződmény lehet, hanem bármilyen hordozó, amelynek a jelen kulturális emlékezete szempontjából funkciója van (például a mitikus és történelmi személyek, tárgyak, események, médiaszövegek és fogalmak is).

Mindemellett az emlékezethelyek nem örök és állandó entitások; ki vannak téve a kollektív emlékezet változásainak – nemcsak az általuk hordozott jelentés változhat meg, de maga az emlékezethely is eltűnhet, esetleg újabbaknak adva át a helyet. A kutatás, amint az a fentiekből is következik, interdiszciplináris jellegű; eredményeit a kutatócsoport a Debreceni Egyetemi Kiadó közreműködésével, jelen sorozatban kívánja közreadni.

A sorozat szerkesztői: Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya és S. Varga Pál.

A sorozat egyes darabjai a megrendelés, illetve a letöltés opciókra kattintva megvásárolhatók a Debreceni Egyetemi Kiadó, és letölthetők a Debreceni Egyetem Elektronikus Archívumának honlapjáról.

	Fazakas Gergely Tamás Emlékezet és térhasználat: Nemzeti és felekezeti ünneplés Debrecenben a 19. század második felében Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2022. (Loci Memoriae Hungaricae X.)   A kötet azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a 19. század második felében bizonyos kommemorációs jelenségek miképpen reprezentálták a debreceni identitást, illetve hogyan alakították azt. Az egyes fejezetek vizsgálják, hogy miként értelmezhetőek a szabadságharcra vonatkozó városi ünneplések, valamint a reformáció 16. századi kezdetére és a 17. század végi protestáns gályarabságra emlékező alkalmak. Az írások arra is fókuszálnak, hogy a Debreceni Református Kollégium, illetve tágabban, a Református Egyház meghatározó személyiségei által formált felekezeti önszemlélet és múltkép hogyan viszonyult a városi, illetve nemzeti identitáshoz és emlékezetkultúrához. Mindeközben a kötet arra törekszik, hogy a lokális szempontú megközelítéseket, a helyi identitáselemek és emlékezetkonstrukciók elemzéseit más régiók és egyéb felekezetek vizsgálati eredményeinek figyelembe vételével, összehasonlító szemlélettel, a tágabb kontextus megértésével, bőséges forrás- és szakirodalom-ismerettel árnyalja. megrendelés
	A debreceniség mintázatai: városi identitás és a lokális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig főszerk. Fazakas Gergely Tamás, szerk. Bódi Katalin, Lapis József Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2020. (Loci Memoriae Hungaricae IX.) „Egyszer majd szembe kell nézni a »debreceniség« mai szellemi vetületeivel, most azonban (…) inkább a századok sűrűjét vallatjuk” – írta Mocsár Gábor a Szellem és századok című esszéjében. Bár kötetünk tanulmányainak nagy része szintén elsősorban történeti összefüggésben, a kora újkortól a 20. századig ívelő távlatban igyekszik vizsgálni a Debrecen-narratívákat és -reprezentációkat, mindenképpen fontosnak tartottuk a jelenre irányuló kitekintéseket is. A városi identitás változó és állandó elemeinek számba vétele során, a lokális emlékezet működésével, ennek rétegzettségével és eltéréseivel foglalkozva végig arra törekedtünk, hogy ne fenntartsunk megmerevedett vagy leegyszerűsített toposzokat, hanem megfelelő árnyaltsággal, kritikai-tudományos pozícióból, illetve összehasonlító nézőpontból vizsgáljuk mindezeket. letöltés
	The (Web)sites of Memory: Cultural Heritage in the Digital Age ed. Donald E. Morse, Zsófia O. Réti, Miklós Takács Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2018. (Loci Memoriae Hungaricae VIII.)   Societies of the digital age are facing a twofold process: on the one hand the spread of digital technology has led to the fading of earlier traditions; on the other hand as a response to this loss, individual and collective remembering has started to play an increasingly important role in the public sphere. Therefore, the idiom “memory boom” seems to be even more accurate now than ever before. The last few decades were witness to the appearance of many new media, some of which may also be used for sharing traditional knowledge. These tendencies have generated new challenges for cultural heritage institutions, primarily for archives, museums and libraries. Thus the primary aim of the organizers (the Department of Art and Culture Studies, University of Jyväskylä and the Institute of Hungarian Literary and Cultural Studies, University of Debrecen) of the international workshop entitled The (Web)Sites of Memory: Cultural Heritage in the Digital Age (Debrecen, 28–29 May 2015) was to reflect on the processes that were influenced by digital technologies and that altered cultural memories ranging from novel opportunities to transfer cultural heritage through its economic utilization to the problematic notion of “lieux de mémoire.” This volume incorporates written versions of the workshop lectures as a part of the Loci Memoriae Hungaricae series. letöltés
	A reformáció emlékezete: Protestáns és katolikus értelmezések a 16-18. században főszerk. Száraz Orsolya, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2018. (Loci Memoriae Hungaricae VII.)   Az utóbbi évtizedekben, s különösen a reformáció félévezredes jubileumára készülve külföldön több írás jelent meg a reformáció kezdeteire való emlékezés történetéről. A magyarországi kutatás eddig nem foglalkozott rendszerszerűen a reformáció emlékezetének történetével és annak kora újkori kérdéseivel. A reformáció 2017-es emlékévében ezért az reformáció 16-18. századi protestáns és katolikus emlékezetét vizsgáló konferenciát rendeztünk Debrecenben. A jelen kötet a konferencia előadásainak bővített, szaktanulmányokká szerkesztett változatait tartalmazza. A  közzétett írások azt a kérdést vizsgálják, hogy a kora újkor során Magyarországon, illetve a Német-római Birodalomban miképpen emlékeztek a protestánsok a katolikusok – tudatosan, reflektív módon vagy éppen a rejtetten, utólag kikövetkeztethetően – a nyugat-európai és a Kárpát-medencei reformáció kezdeteire. A tanulmányok tekintettel vannak az emlékezők saját értelmezői jelene felőli interpretációra: a reformáció eseményeinek utólagos aktualizálására, az egyes külföldi és hazai reformátorok példaként való alkalmazására, mitizálására. Arra, hogy az utókor miképpen viszonyult a reformáció teológiájához, hitvallásaihoz, nyelvi és irodalmi hagyományához, illetve milyen külföldi kapcsolódási pontjai, mintái voltak a kora újkori emlékezési mechanizmusoknak. letöltés
	O. Réti Zsófia Nekünk nyolcvan: közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2018. (Loci Memoriae Hungaricae VI.)   Mostanra ténylegesen felnőtt, munkát vállal és családot alapít az első generáció, akiknek nincsenek, vagy csak nagyon halvány emlékei vannak a Kádár-korról: a poszt-szocialista Kacsamesék-nemzedék. Ők (mi) nemcsak hogy nem emlékeznek (emlékszünk) a korra, de elképzelni is nehezü(n)kre esik, hogy milyen lehet egy “puha”, de kétségtelenül diktatórikus berendezésű államban élni, arról nem is beszélve, hogy a mitizált “diktatúra” miértjei és hogyanjai, mindennapjait átható tapasztalatai nem feltétlenül kerülnek a látóterü(n)kbe. Egy másik korosztály fiatalsága éppen akkor és ott zajlott, ahol és amikor mi értelemszerűen nem lehettünk jelen. Azonban mindkét oldalról igény támadt a párbeszédre, s ezáltal az emlékezésnek különös formája jött létre a nyolcvanas évekkel kapcsolatban: mostanra került az évtized a kommunikatív és kulturális emlékezet közti átmenetbe, azaz vannak, akik még emlékeznek, de már olyanok is élnek (élünk), akik már csak megtanulhatták, hogy mire nem emlékeznek. Egyes emlékek eltűnnek a süllyesztőben, mások radikálisan átértelmeződnek, miközben egyértelmű csomópontok kezdenek kibontakozni a kommunikatív emlékezet sokhangúságából. Jelen kötet célja az, hogy ezt a dinamikus viszonyt a nyolcvanas évek és napjaink között feltérképezze, és válasz(oka)t találjon arra a kérdésre, hogy miként, milyen változásokkal hagyományozódik tovább az évtized emlékezete, különös tekintettel az évtized populáris kultúrájára, illetve az ehhez kapcsolódó vagy ebből kiinduló jelentéstulajdonítási, olvasási folyamatokra, melyek az elmúlt három évtized alatt születtek. letöltés
	Németalföld emlékei Magyarországon – Magyar–Holland kapcsolatok szerk. Bárány Attila, Fazakas Gergely Tamás, Pusztai Gábor, Takács Miklós Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2017. (Loci Memoriae Hungaricae V.)   Németalföld (és az abból keletkezett államok: Hollandia, Belgium, Luxemburg), valamint Magyarország kapcsolata, földrajzi távolságok ellenére, nagy múltra tekinthet vissza és rendkívül szerteágazó. A Debreceni Egyetem három kutatócsoportja fogott össze annak érdekében, hogy ennek a viszonyrendszernek néhány csomópontját alapos vizsgálat tárgyává tegye. Az írások első blokkja a középkori németalföldi tartományok és a Magyar Királyság kapcsolatrendszerében megragadható táplálkozási pontokat járja körbe. Ebbe beletartozik a németalföldi telepesek megjelenése az Árpád-kori Magyarországon, valamint Németalföldet a 14. század végétől a 15. század végéig birtokló burgundi hercegek törökellenes diplomáciája, művészetpártoló tevékenysége, s annak Magyarországhoz köthető emlékei. A kora újkorral foglalkozó tanulmányok a németalföldi-magyar kapcsolatok fontos hollandiai és svájci, valamint magyarországi archívumait kutatva vizsgálják a Debreceni Református Kollégium Könyvtárának németalföldi eredetű könyvanyagát, elemzik a magyarországi peregrinusok Hollandia-képét, e látogatások írásos és tárgyi emlékeit, valamint a protestáns gályarabokat 1676-ban kiszabadító Michiel de Ruyter holland tengernagy magyarországi kultuszát. A közelmúlt történetéről szóló tanulmányok azt mutatják, hogy a holland-magyar kapcsolatok feltárása túlléphet a hagyományos írott források értelmezésén, különösképpen az etnográfia és művészettörténet irányába. Így válnak izgalmas kutatási területté a közgyűjteményekben megtalálható kollekciók és műtárgyak, valamint a díszes, festett üvegablakok az 1920-as, 30-as évekből. A kötet utolsó tanulmányának Anne Frank áll a középpontjában, aki globális ikonná vált, így alakja már túlmutat a magyar-holland kapcsolatok lokalitásán. letöltés
	Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848 hrsg. Pál S. Varga, Karl Katschthaler, Miklós Takács Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2016. (Loci Memoriae Hungaricae IV.)   Der vorliegende vierte Band der Reihe Loci Memoriae Hungaricae enthält die Beiträge der Sektion Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeernsklaverei und 1848 des Debrecen University Symposium. Die sechs Konferenzvorträge wurden durch fünf weitere Beiträge ergänzt, die der Zielsetzung der Ausschreibung entsprechend die ausgewählten Erinnerungsorte (Galeerensklaverei und 1848) hinsichtlich der Dialogizität des Gedächtnisses unter die Lupe nehmen.   Der erste Teil widmet sich dementsprechend der Geschichte der protestantischen Galeerensklaverei im 17. Jahrhundert, die bis ins Zeitalter der Reformation am Anfang des 16. Jahrhunderts zurückreicht und aus der Perspektive unterschiedlicher Nationen und Konfessionen beleuchtet wird. Die Beiträge über das 17–19. Jahrhundert fokussieren jeweils in einem internationalen Kontext auf die Galeerensklaverei und das Gedächtnis Michiel de Ruyters aus ungarischer Sicht (Gábor Pusztai Gábor, Márta Zsuzsanna Pintér, Eva Kowalska, Dávid Csorba) und aus niederländischer Perspektive (László Zsigmond Bujtás). Der Aufsatz von Gergely Tamás Fazakas verbindet die ersten beiden thematischen Einheiten durch die Untersuchung der Auswirkungen des Gedächtnisses der Galeerensklaverei und der katholisch-protestantischen Beziehungen auf die Beurteilung von 1848–49 zwischen der Bach-Ära und dem Ende des 19. Jahrhunderts. letöltés
	Mártírium és emlékezet: Protestáns és katolikus narratívák a 15-19. században szerk. Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály, Száraz Orsolya Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2015. (Loci Memoriae Hungaricae III.)   A kora újkori protestáns és katolikus mártírium nemzetközi kutatása igen jelentőssé vált az utóbbi néhány évtizedben, és egyre sürgetőbben irányította a figyelmet a magyarországi vonatkozásokra. Egy 2011-ben tartott debreceni konferencián és az annak anyagából megjelent tanulmánygyűjteményben elsősorban a kálvinizmus mártirológiájára fókuszáltunk. A jelen kötetben és az ennek alapjául szolgáló két tudományos szimpóziumon (2014 februárjában és novemberében), a református hagyomány továbbra is meghatározó kutatása mellett, immár az evangélikus és az unitárius, valamint a katolikus mártíriumértelmezések, illetve bujdosás- és üldözésnarratívák alakulástörténetét is alaposabban kezdtük vizsgálni.   A kötet tanulmányai azt elemzik, hogy milyen szerepe volt e narratíváknak az európai (német, lengyel, németalföldi, itáliai és angliai), valamint a magyarországi vallásos és/vagy nemzeti emlékezetben, a vallásos és/vagy a nemzeti identitás formálásában: a 15. századtól egészen az utóbbi időkig.   A magyarországi mártírfogalmakat és -narratívákat mindig nemzetközi kontextusban mérlegelő írások a felekezetileg és politikailag befolyásolt közösségi emlékezeteket és ellenemlékezeteket is vizsgálják. Néhány szerző emlékezethelyként értelmezi a vizsgált történelmi esemény és a lokalizálható helyszín különböző műfajú szövegekben elbeszélt viszonyát, illetve főképpen a közép-európai mártírok és szentek mint szimbolikus reprezentációs alakok esetében az emlékezethelyekért folyó küzdelmekként mutatja be a különféle felekezeti, nemzeti vagy regionális nézőpontok ütközését. A tanulmányok a kora újkori magyar és külföldi mártirológiai irodalom historiográfiai és kutatástörténeti, filológiai és szöveghagyományozódási, teológiai és hermeneutikai, eszmetörténeti és történelemszemléleti, műfaji és retorikai, illetve drámatörténeti és belletrisztikai jellegű vizsgálatait mutatják be. letöltés
	A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2014. (Loci Memoriae Hungaricae II.)   Az emlékezethely (lieu de mémoire) Pierre Nora francia történész nagy hatású kezdeményezése nyomán mára nemzetközileg elfogadott tudományos terminussá vált; a modern kor kollektív emlékezetének azt a sajátosságát ragadja meg, hogy egy-egy közösség a gyors változások által előidézett felejtésnek jelképes, saját múltja emlékeit hordozó tárgyakkal igyekszik gátat vetni. Az emlékezethelyek kutatása nemzeti keretek között bontakozott ki Európában; mára azonban a nemzetihez képest új szempontok is megjelentek, s az elméleti pozíciók is módosultak. A magyar emlékezethelyek kutatása a Debreceni Egyetemen indult meg, 2011-ben – a késedelmes kezdet előnye, hogy kiforrottabb tudományos eredményekből lehetett kiindulni. Sorozatunk célja, hogy – bekapcsolódva a nemzetközi együttműködésbe – megalkossuk a magyar emlékezethelyek átfogó képét.   Az első két kötet két konferencia anyagát kínálja az olvasónak. Az egyik az emlékezethelyek kutatásának legújabb eredményeit mutatta be – előadói közt olyan „klasszikusokkal”, mint Aleida és Jan Assmann és Pim den Boer. A másik konferencia a magyar kollektív emlékezet egy reprezentatív helyét, Mohácsot járta körül, számos tudományág képviselőinek részvételével. letöltés
	The Theoretical Foundations of Hungarian ‘lieux de mémoire’ Studies ed. Pál S. Varga, Karl Katschthaler, Donald E. Morse, Miklós Takács Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013. (Loci Memoriae Hungaricae I.)   French historian Pierre Nora’s lieux de mémoire has become an internationally accepted scholarly term today used to grasp how communities seek to avoid the forgetting caused by the fast pace of change. The means employed are most often symbolic objects that carry the memories of the community’s own past—a specific feature of collective memory in the modern age. Besides the research on sites of memory developed in Europe within national frameworks, other new perspectives have emerged. At the University of Debrecen the systematic study of Hungarian lieux de mémoire began in 2011 taking advantage of the considerable previous research and theoretical discussions. The aim of the present series is to add to the international discussion of lieux de mémoire by providing a comprehensive view of Hungarian sites of memory.   This first volume features a variety of papers from the Loci Memoriae Hungaricae—The Theoretical Foundations of Hungarian ’lieux de mémoire’ Studies conference including some of the most recent results of research upon memory sites along with the lectures of invited authorites, Aleida Assmann, Jan Assmann and Pim den Boer. The essays in the second Hungarian volume (Loci Memoriae Hungaricae II— A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai) are not only from the Loci Memoriae Hungaricae conference but also from another interdisciplinary conference on Mohács as a representative site of Hungarian memory. letöltés