| Kód | BTMI201BA |
|---|---|
| Tantárgycím | Műveltségi és poétikai modul 1. |
| Kurzuscím | Az antikvitás irodalma |
| Oktató | Posta Anna |
| Órarendi adatok | Csütörtök, 10:00–12:00, XI. |
| Képzés | I. BA |
| Kreditpont | 2 |
| Kurzustípus | előadás |
| Kapcsolódó anyagok | az előadások kivetített anyaga |
Kérem a hallgatókat, hogy nyomtassák ki és hozzák magukkal az alábbi tematikát az első előadásra!
Az előadás célja és követelményei
A Világirodalom 1. / Műveltségi modul 1. tárgy keretében elhangzó Az antikvitás irodalma című kurzus előadásain a hallgatók a nemzeti alaptantervhez igazodva és kronológiai rendben haladva ismerkednek meg a görög és a római irodalom legfontosabb szerzőivel és alkotásaival. Az előadássorozat szóbeli vizsgával zárul, amelyen az előadáson elhangzottakat (diasorok) és a kötelező szépirodalmat kérem számon. Az előadás tematikája egyben a szóbeli vizsga tételsora is (11 tétel).
Tematika
- Orientáció
- Az archaikus kor irodalma I. – Homérosz: Iliász
- Az archaikus kor irodalma II. – Homérosz: Odüsszeia
- Az archaikus kor irodalma III. – Hésziodosz: Istenek születése, Munkák és napok
- Az archaikus és a hellenisztikus kor irodalma – A görög líra: Türtaiosz, Mimnermosz, Szolón, Arkhilokhosz, Szapphó, Alkaiosz, Anakreón, Pindarosz, Kallimakhosz és Theokritosz költészete
- A klasszikus kor irodalma – A dráma kezdetei és a tragikus triász: Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész
- A klasszikus és a hellenisztikus kor irodalma – Az ó- és újkomédia: Arisztophanész: Békák, Menandrosz: Ítéletkérők
* * *
- Az archaikus kor irodalma – A római komédia – Plautus: Amphitruo, Terentius: Az anyós
- Az ezüstkor és a késő császárkor irodalma – A római próza – Petronius: Satyricon, Apuleius: Az aranyszamár
- Az aranykor irodalma I. – Catullus és Horatius carmenjei
- Az aranykor irodalma II. – Vergilius: Aeneis
- Az aranykor irodalma III. – Ovidius: Metamorphoses
- A félév zárása, a megajánlott jegyek megbeszélése
Kötelező szép– és szakirodalom
Szépirodalom:
Hésziodosz: Istenek születése vagy Munkák és napok
Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz
Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király
Menandrosz: Ítéletkérők – Görög komédiák, ford. Devecseri Gábor, Bp., Helikon, 1982.
Plautus: Amphitruo – Római vígjátékok, ford. Devecseri Gábor, Bp., Európa, 1961.
Terentius: Az anyós – Római vígjátékok, ford. Devecseri Gábor, Bp., Európa, 1961.
Petronius: Satyricon (az előadáson kijelölt szemelvények)
Apuleius: Az aranyszamár (az előadáson kijelölt szemelvények)
Catullus és Horatius versei (az előadáson kijelölt szemelvények)
Ovidius: Metamorphoses (az előadáson kijelölt szemelvények)
Antológiák:
Görög költők antológiája, vál., szerk., bev. és jegyz. ell. Falus Róbert, Bp., Európa, 1959.
Római költők antológiája, vál. és szerk. Szepessy Tibor, Bp., ELTE Eötvös J. Collegium, 2014.
Görög komédiák, ford. Devecseri Gábor, Bp., Helikon, 1982.
Római vígjátékok, ford. Devecseri Gábor, Bp., Európa, 1961.
Jegyzet, tankönyv: + az előadások kivetített anyaga (ppt.)
Adamik Tamás, Római irodalom – a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig, Bp., Kalligram, 2009. (vagy Adamik Tamás, Római irodalom az archaikus korban, Bp., Seneca, 1993, Római irodalom az ezüstkorban, Bp., Seneca, 1994, Római irodalom az aranykorban, Bp., Seneca, 1994, Római irodalom a késő császárkorban, Bp., Seneca, 1996) (vonatkozó fejezetek)
Ajánlott szakirodalom
Az archaikus kor irodalma I. – Homérosz: Iliász; Az archaikus kor irodalma II. – Homérosz: Odüsszeia
Brusznyai Árpád, A Homérosz-kérdés, Veszprém, 1991.
Karsai György, Homérosz: Iliász, Bp., 1998.
Karsai György, Homérosz: Odüsszeia, Bp., 1998.
Kerényi Károly, Mi a mitológia? Tanulmányok a homéroszi himnuszokhoz, Bp., 1988.
Marót Károly, Homeros a legrégibb és a legjobb, Bp., 1948.
Ritoók Zsigmond, A görög énekmondók, Bp., 1973.
Az archaikus kor irodalma III. – Hésziodosz: Istenek születése, Munkák és napok
Hésiodos, Erga kai hémerai: Munkák és napok: Görögül és magyarul, ford., bev., jegyz., kísérőtanulmányok Trencsényi–Waldafel Imre, Bp., 1955.
Vörös Boldizsár, Az átírt Ady és a kisajátított Hésziodosz, Iskolakultúra: pedagógusok szakmai–tudományos folyóirata, 2001/10, 105–110.
Az archaikus és a hellenisztikus kor irodalma – Türtaiosz, Mimnermosz, Szolón, Arkhilokhosz, Szapphó, Alkaiosz, Anakreón, Pindarosz, Kallimakhosz és Theokritosz költészete
Mayer Péter, A líra születése. A korai görög iamboszköltészet, Bp., 2009.
Pataky Elvira, Újabb utak a hellenisztikus költészet kutatásában, Antik tanulmányok, 2006/2., 339–353.
Szepessy Tibor, Anakreón és a lírai hagyomány = Xenia: Tanulmányok a nyolcvanéves Tegyey Imre tiszteletére, szerk. M. Nagy Ilona et al., Debrecen, 2010, 193–202.
Szepessy Tibor, Bevezetés az ógörög verstanba, Bp., ELTE Eötvös József Collegium, 2013.
A klasszikus kor irodalma – A dráma kezdetei és a tragikus triász: Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész; A klasszikus és a hellenisztikus kor irodalma – Az ó- és újkomédia: Arisztophanész: Békák, Menandrosz: Ítéletkérők
Karsai György, A Szép és a Szörnyeteg. Görög drámák értelmezései, Bp., 1999.
Karsai György, A ki nem mondott mondatok dramaturgiai szerepe Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész tragédiáiban, Literatura, 2014/3, 233–243.
Kövendi Dénes, Utószó = Arisztophanész vígjátékai, Bp., 2002, 815–850.
Médeia-interpretációk, Studia Litteraria, 2017/1-4. (Tematikus szám)
Ritoók Zsigmond, Utószó Euripidész Összes Drámáihoz, Bp., 1984.
Sebestyén Rita, Hét kapu vára: Aiszkhülosz Heten Thébai ellen című darabjának térkezelése, Ókor: folyóirat az antik kultúráról, 2004/4, 13–20.
Simon Attila, Dionysos színrevitele: A közvetítés kulturális technikái az antik irodalomban és filozófiában, Bp., 2009.
Simon Attila, Aiszkhülosz Perzsák című darabjáról: az ”idegenség hermeneutikájának” nézőpontjából, Literatura, 2000/4, 432–442.
Szabó Árpád, Szophoklész tragédiái, Bp., 1985.
Tegyey Imre, Utószó = Menandrosz: A lenyírt hajú lány, Bp., 1986.
A római irodalomtörténet alapkérdései és viszonya a görög irodalomhoz. Az archaikus kor irodalma – Plautus: Amphitruo, Terentius: Az anyós
Havas László, Róma: Európa megújulásának örök jelképe = Eruditio, virtus et constantia: Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére I, szerk. Imre Mihály et al., Debrecen, 2011, 417–427.
Irodalmi nyilvánosság az antikvitásban, Ókor, 2010/3., főleg 11–39. (tematikus szám)
Dér Katalin, Plautus világa, Bp., 1989, főleg 5–19, 164–176.
Dér Katalin, „Dagadt has – derűs szív” (A foglyok 771): Lakomák és nagyevők Plautus színpadán, Ókor, 2005/3, 25–31.
Szilágyi János György, Plautus = Uő, Paradigmák: Tanulmányok antik irodalomról és mitológiáról, Bp., 1982, 60–80.
Tegyey Imre, Terentius Adelphoe–ának befejezése és az új Menandros, Acta Universitatis Szegediensis: Acta Antiqua et Archaeologica, 1987/6, 113–117.
Az ezüstkor és a késő császárkor irodalma – Petronius: Satyricon, Apuleius: Az aranyszamár
Nemes Szilvia, Adok–kapok, avagy egy sajátos adásvétel Petronius Satyriconjában, Antik tanulmányok, 2015/2, 195–211.
Seres Dániel, Szemérmes szemérmetlenségek. A ”görög” szokások ”római” képe Petronius Satyriconjában, Ókor: folyóirat az antik kultúrákról, 2015/4, 65–72.
Tóth Anita, Fabula Graecanica. Apuleius szamártörténetének görög forrásai, Antik tanulmányok, 2012/1, 117–124.
Az aranykor irodalma I. – Catullus és Horatius carmenjei
Horatius arcai, szerk. Hajdu Péter, Bp., Reciti, 2014.
Kőrizs Imre, Szerencsétlen-e Catullus, és ha igen, miért nem? = Geneseia: Tanulmányok Bollók János emlékére, szerk. Horváth László et al., Bp., 2004, 701–707.
Kőrizs Imre, Horatius vini somnique benignus (Doktori disszertáció).
Polgár Anikó, Catullus noster. Catullus-olvasatok a 20. századi magyar költészetben, Pozsony, 2003, főleg 239–264. (A magyar költészetben kirajzolódott Catullus-arcok)
Rimóczi-Hamar Márta, Horatius, Vergilius és Maecenas, Bp., 2003.
Tamás Ábel, Fekete négyzet: Catullus 51,8 megszakadó hangjáról, Ókor, 2016/3, 30–39.
Tamás Ábel, Catullus és a közvetítő közegek poétikája (Doktori disszertáció).
Tamás Ábel, Variációk a kulturális identitásra: Catullus, Carm. 39., Korunk, 2015/2, 46–54.
Horatius és Róma, Ókor, 2011/1. (tematikus szám).
Az aranykor irodalma II. – Vergilius: Aeneis
Borzsák István, Hősi eposz – nem hősi társadalom = Uő, Dragma I, Bp., 1994, 100–107.
Ferenczi Attila, A rejtélyes Aeneis, Bp., 2005, főleg 13–46, 189–211.
Ferenczi Attila, Vergilius harmadik évezrede, Bp., 2010, főleg 19–75.
Rung Ádám: Aeneas, az etruszk antihős = Studia Classica: Tanulmányok az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből, szerk. Bárány István – Bolonyai Gábor – Ferenczi Attila – Vér Ádám, Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2015, 261–288.
Tamás Ábel, Multiplex sermo: A Fama ’összetett beszéde’ Vergilius Aeneisében, Alföld, 2012/2, 70–79.
Az aranykor irodalma III. – Ovidius: Metamorphoses
Acél Zsolt, Orpheus éneke: Ovidius metapoétikus elbeszélései a Metamorphosesben, Bp., 2011.
Gloviczki Zoltán, Ovidius ars poeticája, Akadémiai Kiadó, Bp., 2008, 81–93.
János István, Orpheusz – egy mítosz évezredeiből, Orpheus, 1991/2-3, 113–128.
Köves-Zulauf, Thomas, Orpheus és Eurydiké, Antik Tanulmányok, 2007/1, 121–133.
Orpheusz-szám, Orpheus, 1991/2-3.