Modern magyar irodalom 1. – Baranyai Norbert | Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A félév során a modern magyar irodalom korai szakaszának néhány fontosabb életművét tekintjük át: többek között a recepciótörténet tanulságainak számbavétele, a szerzőket és az életműveket övező kultusz elemzése, a fontosabb alkotói korszakok vizsgálata, illetve egy-egy alkotás értelmezése is részét képezi az előadásoknak.

A vizsga az előadások anyagára és a hozzá kiadott szakirodalomra épül. A számonkérés részeként a kötelezően kiadott költeményeket részletek alapján fel kell ismerni.

 

Tematika és kötelező szakirodalom:

1. A korszak(olás) kérdései és az irodalmi intézményrendszer (A Nyugat szerepe a magyar modernség alakulástörténetében)

• Kenyeres Zoltán, A Nyugat periódusai = K. Z., Korok, pályák, művek: Válogatott tanulmányok, Bp., Akadémiai, 2004.

 

2. Ady Endre költészete

• Eisemann György, Modernitás, nyelv, szimbólum = A magyar irodalom történetei II., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007.

 

3. Babits Mihály költészete

• Visy Beatrix, „Szálljatok szét, gyötrő szavak!” – a kimondás és a hallgatás képzetei Babits Mihály költészetében = „…ki mit lát belőle”: Nézőpontok Babits lírájának értelmezéséhez, szerk. Kelevéz Ágnes, Lengyel Imre Zsolt, Bp., MIT, 2017, 179–190.

 

4. Kosztolányi Dezső költészete

• Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi Dezső, Pozsony, Kalligram, 2010, 380–419.

 

5. A prózaíró Kosztolányi

• Szegedy-Maszák Mihály, A regényszerűség meghaladása = A magyar irodalom történetei III., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007.

 

6. Móricz Zsigmond prózája

• Szirák Péter, Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje: Szempontok Móricz Zsigmond néhány művének újraolvasásához = A kifosztott Móricz? szerk. Fenyő D. György, Bp., 2001, 226–240.

 

7. Szerb Antal írói munkássága

• Bárczi Zsófia, Álcázott szöveg: Műfaji játékok Szerb Antal A Pendragon legenda című regényében, Literatura, 2002/2, 197–207.

           

8. Szociográfia és/vagy (fiktív) önéletírás? (Illyés Gyula: Puszták népe)

• Dobos István, Az idegenség retorikája = D.I., Az én színrevitele: Önéletírás a XX. századi magyar irodalomban, Bp., 2005.

 

9. József Attila költészete

• Szegedy-Maszák Mihály, A szerző önazonossága József Attila életművében = A magyar irodalom történetei III., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007.

           

10. Szabó Lőrinc költészete

• Kulcsár-Szabó Zoltán, „Sötétben nézem magamat” (1932: Az individualitás formái Szabó Lőrinc Te meg a világ című kötetében) = A magyar irodalom történetei III., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007.

 

11. Radnóti Miklós költészete

• Lapis József, „Másról igyekeztem írni” (Radnóti Miklós: Tajtékos ég), Alföld, 2006/4, 45–57.

 

12. A regényíró Németh László

• Takács Miklós, Léthé, Mnémoszüné, Melankólia: Emlékezés és felejtés Németh László Gyász című regényében = A prózaíró Németh László, szerk. Bitskey István, Görömbei András, Debrecen, 2005, 155-163.

 

13. A romániai magyar irodalom a két világháború között

• Jeney Éva, Transzszilvanizmus = A magyar irodalom történetei III., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007.

 

 

Kötelező szépirodalom:

Ady Endre válogatott költeményei

Góg és Magóg fia vagyok én, Héja-nász az avaron, A Tisza-parton, A Hortobágy poétája, A Sion-hegy alatt, Nekünk Mohács kell, Párisban járt az ősz, A fekete zongora, Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Lédával a bálban, Sem utódja, sem boldog őse…, A föl-földobott kő, Kocsi-út az éjszakában, Elbocsátó, szép üzenet, Hiszek hitetlenül Istenben, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az eltévedt lovas, Őrizem a szemed, Új s új lovat

 

Babits Mihály válogatott költeményei

In Horatium, Messze…messze, Fekete ország, A lírikus epilógja, Mozgófénykép, Esti kérdés, Húsvét előtt, Petőfi koszorúi, Cigány a siralomházban, Mint különös hírmondó, Csak posta voltál, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás könyve, Jónás imája

 

Kosztolányi Dezső válogatott művei

Versek: Mint aki a sínek közé esett, Mostan színes tintákról álmodom, Akarsz-e játszani?, Boldog, szomorú dal, Őszi reggeli, Esti Kornél éneke, Marcus Aurelius, Halotti beszéd, Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, Ének a semmiről

Prózai művek: Esti Kornél + egy szabadon választott regénye az alábbiak közül: Nero, a véres költő, Aranysárkány, Pacsirta, Édes Anna

 

Móricz Zsigmond válogatott művei:

Hét krajcár, Tragédia, Szegény emberek, Barbárok + egy regénye az alábbiak közül: Sárarany, Az Isten háta mögött, Légy jó mindhalálig, Árvácska

 

Szerb Antal: A Pendragon legenda

 

Illyés Gyula: Puszták népe

 

József Attila válogatott költeményei

Tiszta szívvel, Klárisok, Ritkás erdő alatt, Téli éjszaka, Külvárosi éj, Reménytelenül, Óda, Eszmélet, A Dunánál, Thomas Mann üdvözlése, Nagyon fáj, Kész a leltár, Nem emel föl, Bukj föl az árból, Születésnapomra, Hazám, Kései sirató, Tudod, hogy nincs bocsánat, (Talán eltűnök hirtelen…), (Karóval jöttél…), (Íme, hát megleltem hazámat…)

 

Szabó Lőrinc válogatott költeményei

Kalibán, Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Dsuang Dszi álma, Különbéke, A földvári mólón, Mozart hallgatása közben

 

Radnóti Miklós válogatott költeményei

Mint a bika, Járkálj csak, halálraítélt!, Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat, Nem tudhatom, Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, À la recherche, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet, Razglednicák

 

Németh László: Gyász vagy Iszony

 

Dsida Jenő válogatott költeményei

A sötétség verse, Elárul, mert világít, Nagycsütörtök, Psalmus Hungaricus