| Kód | BTMIOMA |
|---|---|
| Tantárgycím | Kisprózai műfajok a 19. században |
| Oktató | Béres Norbert |
| Órarendi adatok | Szerda, 16:00–18:00, 343. |
| Képzés | Szabadon választható |
| Kreditpont | 2 |
| Kurzustípus | szeminárium |
A kurzus célkitűzései
A kurzus során a 19. század első negyedének rövidprózáit elemezzük műfaj-poétikai és narratológiai szempontból. A szövegolvasó szeminárium célkitűzése, hogy a hallgatókkal megismertesse a korszak kisepikájának jellegadó műfaji, prózapoétikai sajátosságait, valamint betekintést nyújtson a novella egykorú alakulástörténetének mediális dimenzióiba is. A tematikában szereplő művek szándékosan tükröznek tehát meglehetős heterogenitást, azaz a kevésbé ismert, vagy teljes mértékben elfeledett szövegekkel is számot vetünk.
A kurzus teljesítésének feltételei és a félév végi osztályzat összetevői:
– aktív órai részvétel, maximum három hiányzás: 30%
– vitaindító referátum készítése és bemutatása: 30%
– zárthelyi dolgozat: 40%
Tematika:
1. Szeptember 6. – Bevezető előadás
2. Szeptember 13. – Oktatási szünet (YouDay)
3. Szeptember 20. – Kölcsey Ferenc: A vadászlak
4. Szeptember 27. – Vörösmarty Mihály: A holdvilágos éj
5. Október 4. – Kölcsey Ferenc: A kárpáti kincstár
6. Október 11. – Két ismeretlen novella: Szacsvay Imre: Álarcz és nefelejts; Orlai Petrics Soma: Viszontorlás
7. Október 18. – Petőfi Sándor „pályakezdő” novellái: A párbaj; A bajazzo; A szökevények
8. Október 25. – Petőfi Sándor: A fakó leány és a pej legény
9. November 1. – Mindenszentek
10. November 8. – Jókai Mór: Istenítélet
11. November 15. – Jókai Mór: A gyémántos miniszter
12. November 22. – Madách Imre: Hétköznapi történet
13. November 29. – Zárthelyi dolgozat
Bibliográfia:
Béres Norbert, „Kilétemet fel nem fedhetem”: Szacsvay Imre: Álarcz és nefelejts, Irodalomismeret, 2021/3, 32–57.
Devescovi Balázs, Kísértetek A’ vadászlakban = klasszikus – magyar – irodalom – történet, szerk. Dajkó Pál, Labádi Gergely, Szeged, Tiszatáj Könyvek, 2003, 361–382.
Magyar irodalom, főszerk. Gintli Tibor, Akadémiai, Budapest, 2010.
Hansági Ágnes, Műfajok a 19. században: A novella, Tempevölgy, SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék, 2020.
Martinkó András, A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése, Bp., Akadémiai, 1965.
Németh G. Béla, A koraromantikus elbeszélés mesterpéldája (Kölcsey: A’ vadászlak), ItK,
2000/5–6, 745–750.
Szajbély Mihály, Jókai Mór, Pozsony, Kalligram, 2010.
Szilágyi Márton, Jókai, a pályakezdő novellista = Sz. M., Hagyománytörések: Tanulmányok az 1840-es évek magyar irodalmáról, Bp., Ráció, 2016, 191–200.
Tóth Orsolya, Andalgók, merengők, ábrándozók és rajongók: Megjegyzések Kölcsey Ferenc A’ vadászlak című elbeszéléséhez, Irodalomtörténet, 2017/2, 147–175.
Tóth Orsolya, Az ábrándozó receptje: Képzelődési rajongás Kölcsey Ferenc A’ karpáti kincstár című novellájában = Esztétika, történelem, hermeneutika: Tanulmányok Kisbali László emlékére, szerk. Popovics Zoltán, Szécsényi Endre, Bp., L’Harmattan, 2019, 250–266.
Török Lajos, A miniszter félrelép: A gyémántos miniszter kontextusai = A kispróza nagymestere: Tanulmányok Jókai Mór novellisztikájáról, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred, Tempevölgy, 2018, 142–157.
Turóczi-Trostler József, A holdvilágos éj: Képzettörténeti tanulmány Vörösmarty mesenovellájáról, EPhK, 1947, 37–59.
Zákány Tóth Péter, Az ideális olvasó megkonstruálása = Nympholeptusok: Test, kánon,
nyelv és költőiség problémái a 18–19. században, szerk. Szűcs Zoltán Gábor, Vaderna Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004.
Zákány Tóth Péter, A képzelő-erő betegségei: Kölcsey Ferenc: A’ kárpáti kincstár, Verso, 2020/2 93–108.