Irodalomtudományi proszeminárium – Száraz Orsolya | Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

 

A kurzus célkitűzései

Cél az irodalom- és kultúratudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába való bevezetés.

 

Követelmények

A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján)

1. A szemináriumok látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.

2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § [2] bekezdéséhez)

3. A zárthelyi dolgozatokat a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség.

 

A gyakorlati jegy összetevői

1. órai munka: a) a feladott szövegek értő otthoni olvasása után bekapcsolódás az órai beszélgetésbe (beszámoló az olvasottakról, saját vélemény, érvelés); b) házi feladatok – az érdemjegy 10%-a

2. olvasónapló (szabad elemzés): az érdemjegy 5%-a

3. bibliográfia: az érdemjegy 20%-a

4. referátumok: a) fogalmak; b) folyóirat; c) szemináriumi dolgozat vázlata – az érdemjegy 10%-a. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség.

5. zárthelyi dolgozatok: kétszer a félév során az órákra feladott, illetve megbeszélt anyagból – az érdemjegy 20%-a (10%+10%-a). Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség.

6. szemináriumi dolgozat: tanulmány formájú elemző dolgozat (primer szövegeket és szakirodalmat használó, pontosan lábjegyzetelt munka) – az érdemjegy 35%-a. A szemináriumi dolgozat a kurzus teljesítésének feltétele. Amennyiben a hallgató a megadott határidőig nem küldi el a dolgozatát, a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül be.

 

Alapvető szakirodalom

Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 2003 (a továbbiakban Hargittay 2003). http://mek.oszk.hu/18000/18020/18020.pdf

Bíbor Máté et al., A magyar irodalom filológiája, Gépeskönyv Kft., 2005.

 

Tematika

1. óra (szeptember 4.)

A kurzus tematikájának áttekintése, a követelmények ismertetése

 

2. óra (szeptember 11.)

Könyvtárhasználati óra

 

3. óra (szeptember 18.)

Mi az irodalom(tudomány); hogyan olvasunk szépirodalmat és szaktanulmányt?

 

Kötelező olvasmányok

Kapitánffy István – Kovács Endre, Filológia = Világirodalmi lexikon, III, főszerk. Király István, Bp., Akadémiai, 1975, 164–166.

Szilágyi Márton, Filológia, irodalomtörténet, kanonizáció: Klasszikus módszertudat és új kihívások között, Helikon, 2000/4, 564–572.

 

4. óra (szeptember 25.)

A műelemzés gyakorlata és dilemmái

 

Kötelező olvasmány

Bényei Péter, Az irodalmi szövegértelmezés határos határtalanságáról, Studia Litteraria, 2019/3–4 (Műelemzések), 231 (bevezető rész), 240 (2. Hogyan kezdjük el a műértelmezést?) –266.

https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/7473/6848

 

5. óra (október 2.)

A nyomtatott és digitális bibliográfiák és adatbázisok használata

 

Kötelező olvasmány

Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. Klukon Beatrix, Bp., Gondolat, 1994, 65–79.

 

6. óra (október 9.)

Formai szabályok: bibliográfia, jegyzetek

 

Az ItK címleírási alapelvei, összeáll. Kecskeméti Gábor = Hargittay 2003, 9–15. http://itk.iti.mta.hu/szabvany.htm

 

Kivonat:

https://mad-hatter.it.unideb.hu/portal/displayDocument/Szervezeti%20t%C3%A1rak/Egy%C3%A9b%20szervezeti%20egys%C3%A9gek/Magyar%20Irodalom-%20%C3%A9s%20Kult%C3%BAratudom%C3%A1nyi%20Int%C3%A9zet/Dokumentumt%C3%A1r/jegyzetelesi_utmutato.pdf

 

Ajánlott olvasmányok

Gulyás Borbála, A szemináriumi dolgozat és a referátum, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/ch05.html

 

7. óra (október 16.)

A jegyzetelés – A tudományos hivatkozás mint alapelv – Idézés – A plágium kérdése – A referátum

 

Kötelező olvasmány

Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. Klukon Beatrix, Bp., Gondolat, 1994, 187–202.

Körtvélyesi Zsolt, Bevezetés a tudományos szöveg írásába, Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2018, 43–50.

https://tatk.elte.hu/dstore/document/160/Kortvelyesi_Bevezetes_a_dolgozatirasba.pdf

 

8. óra (október 30.)

Az óra elején 1. zh a fogalmakból.

A tudományos szöveg

 

Kötelező olvasmány

Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. Klukon Beatrix, Bp., Gondolat, 1994, 133–141, 176–187.

Körtvélyesi Zsolt, Bevezetés a tudományos szöveg írásába, Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2018, 51–62.

https://tatk.elte.hu/dstore/document/160/Kortvelyesi_Bevezetes_a_dolgozatirasba.pdf

 

9. óra (november 6.)

A szakfolyóiratok története és mai profilja – referátumok

 

Ajánlott olvasmány

Takáts József, Irodalmi folyóiratok kortárs kánonai, Litera, 2004. 06. 25., http://www.litera.hu/hirek/irodalmi-folyoiratok-kortars-kanonai

 

10. óra (november 13.)

Referátum a dolgozatról (a szemináriumi dolgozat vázlata)

 

11. óra (november 20.)

Konzultáció a dolgozatról

 

12. óra (november 27.)

2. zárthelyi dolgozat

 

 

Arra kérem a hallgatókat, hogy a tematikát és az irodalomjegyzéket nyomtassák ki, és hozzák magukkal az első órára.