Irodalomtudományi proszeminárium – Posta Anna | Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

 

Kérem a hallgatókat, hogy nyomtassák ki és hozzák magukkal az alábbi tematikát az első szemináriumra!

 

A szeminárium teljesítésének általános feltételei

 

1. A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.

2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a „nem teljesítette” bejegyzés kerül.

3. A mikrotanítást az előre megbeszélt időpontban kell megtartani. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség.

4. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.

 

A szeminárium célja és követelményei

 

A szeminárium célja az irodalom- és kultúratudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába való bevezetés. Az elméleti anyagrészek megszilárdítását szolgálják a szemináriumokon közösen megoldott gyakorló feladatok, a hallgatói referátumok, illetve a kötelező beadandók (olvasónapló, bibliográfia, szemináriumi dolgozat).

A szeminárium gyakorlati érdemjeggyel zárul, amelynek komponensei:

(az egyes részfeladatokhoz kapcsolódó követelményeket a bevezető órán ismertetem)

 

1. mikrotanítás (30%)

Egy 10-15 perces páros mikrotanítás tartása a témalistáról választott szépirodalmi műhöz kapcsolódóan. Szóbeli és/vagy írásbeli mintafeladatok készítése. A feladatok a korszakra, a szerzőre, a műfajra és a kiválasztott szépirodalmi alkotás feldolgozására irányuljanak. Feladattípusok pl.: rövid választ igénylő kérdések, feleletválasztós tesztfeladatok, igaz-hamis feladatok, keresztrejtvény, Fejezd be a megkezdett mondatot!-feladat, páros és csoportos feladatok stb. (bármilyen kreatív, interaktív, játékos megoldás szóba jöhet).

Határidő: az előre megbeszélt időpont

 

2. olvasónapló (20%)

Az olvasmánylistáról választott szépirodalmi műről olvasónapló készítése (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz, sorkizárt formázás, normál margó, oldalszámozás, 2-3 oldalnyi terjedelem). Az olvasónapló elkészítéséhez nem szükséges szakirodalmat használni, az egyéni benyomások, elemzési ötletek (ötlettár) megfogalmazása a cél.

Határidő: október 1. vasárnap éjfél

 

3. bibliográfia (20%)

Az olvasmánylistáról választott szépirodalmi műről írott irodalomtörténeti elemzések, folyóiratcikkek, szaktanulmányok, monográfiák megkeresése, az összegyűjtött forrásokból egy 25-30 tételes bibliográfia készítése.

Határidő: november 5. vasárnap éjfél

 

4. szemináriumi dolgozat (30%)

A kurzust lezáró szemináriumi dolgozat megírása a félév során elkészített bibliográfia és a témához köthető (kijegyzetelt) szaktanulmányok alapján (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz, sorkizárt formázás, normál margó, oldalszámozás, 6-8 oldalnyi terjedelem, hivatkozások, lábjegyzetek) az olvasmánylistáról választott szépirodalmi műről.

Határidő: december 10. vasárnap éjfél

 

Tematika

1. Orientáció
2. Könyvtárlátogatás: DEENK
3. Az anyaggyűjtés módszertana, a bibliográfiai címleírási szabályok ismertetése
4. Bibliográfiai gyakorlatok
5. A minibibliográfiák ellenőrzése 1.
6. A minibibliográfiák ellenőrzése 2.
7. Szép- és szakirodalmi szövegek olvasása és interpretációja 1.
8. Szép- és szakirodalmi szövegek olvasása és interpretációja 2.
9. Mikrotanítások 1.
10. Mikrotanítások 2.
11. A tudományos hivatkozás szabályai (ItK-szabályzat)
12. Hivatkozástechnikai gyakorlatok
13. Egyéni konzultációs lehetőség a készülő szemináriumi dolgozatok kapcsán

 

Témalista a mikrotanításhoz

1.) J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

2.) J. Quinn: A Bridgerton család: A vikomt, aki engem szeretett

3.) S. Meyer: Twilight - Alkonyat

4.) F. S. Fitzgerald: A nagy Gatsby

5.) S. Collins: Az éhezők viadala

6.) N. Sparks: Szerelmünk lapjai

7.) J. Dashner: Az útvesztő

Olvasmánylista a beadandó feladatokhoz

(olvasónapló – bibliográfia – szemináriumi dolgozat)

1.) Kosztolányi Dezső: Esti Kornél-novellák

2.) Kosztolányi Dezső: Édes Anna

3.) Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

4.) Kertész Imre: Sorstalanság

5.) Babits Mihály: A gólyakalifa

6.) Németh László: Gyász

7.) Szabó Magda: Az ajtó

8.) Szabó Magda: Für Elise

9.) Szerb Antal: Utas és holdvilág

10.) Szerb Antal: A Pendragon legenda

11.) Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia

12.) Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

13.) Madách Imre: Az ember tragédiája

14.) Kármán József: Fanni hagyományai

15.) Jókai Mór: Az arany ember

 

Kötelező szép- és szakirodalom

Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 2003 (a továbbiakban Hargittay 2003). Ld. az interneten: http://mek.oszk.hu/18000/18020/18020.pdf

A magyar irodalom filológiája, Gépeskönyv Kft., 2005.

Ambrus Zoltán, Ninive pusztulása, Bp., Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, 2013, interneten elérhető: https://mek.oszk.hu/11200/11268

Horváth Edit, A mítosz írói átalakítása Ambrus Zoltán Ninive pusztulása című novellájában, ItK, 1996/5-6, 701–711, interneten elérhető: https://matarka.hu (a keresőbe beírva)

 

Ajánlott szakirodalom

1. Mi az irodalom(tudomány)? Milyen szövegeket tekintünk irodalomnak?

Tolnai Vilmos, Bevezetés az irodalomtudományba, Bp., Eggenberger, 1922, 60–106. (Részletek: Hargittay 2003, 320–325.)

Bogoly József Ágoston, Ars philologiae: Tolnai Vilmos és az irodalomtudományi pozitivizmus öröksége, Bp., Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1994.

Hász-Fehér Katalin, A filológia diszciplináris helyzete, Helikon, 2000/4, 469–480.

Stephen G. Nichols, Filológia a kéziratkultúrában: Gondolatok a tudományágról, ford. Cristian Réka Mónika, Helikon, 2000/4, 481–491.

Szilágyi Márton, Filológia, irodalomtörténet, kanonizáció: Klasszikus módszertudat és új kihívások között, Helikon, 2000/4, 564–572.

Világirodalmi lexikon, III, főszerk. Király István, Bp., Akadémiai, 1975. Filológia szócikk.

Az értelmezői közösségek elmélete, szerk. Kálmán C. György, Bp., Balassi, 2001.

 

2. Az anyaggyűjtés módszertana: a nyomtatott és digitális bibliográfiák, adatbázisok használata

Szentmihályi János, A magyar nemzeti bibliográfia = Hargittay 2003, 211–239.

Tarnóc Márton, Régi Magyarországi Nyomtatványok 1473–1600, Irodalomtörténet, 1972/2, 521–528 (= T. M., Kettőstükör, Bp., Magvető, 1988, 256–266; http://epa.oszk.hu/02500/02518/00190/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1972…)

Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes) = Hargittay 2003, 75–88.

Bartók István, Az Internet az irodalomkutatás szolgálatában = Hargittay 2003, 16–22.

Kecskeméti Gábor, Filológiai problémák a magyarországi irodalomtudományi kutatásban és a számítógépes kézirat-előkészítésben = Hargittay 2003, 132–146.

A Filológia és digitális barbárság c. konferencia előadásainak szövege. http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/barbar/

 

3. Irodalomtörténeti monográfiák és lexikonok

Horváth János, A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bp., Akadémiai, 1976, 7–70.

Németh G. Béla, A „nemzeti klasszicizmus” mestere – a „nemzeti klasszicizmus” tanítványa = N. G. B., Küllő és kerék: Tanulmányok, Bp., Magvető, 1981, 222–234.

Szili József, A nemzeti irodalomtörténet-írás elméletei, Literatúra, 1990/2, 129–140.

Tiszteletkör: Az Új Magyar Irodalmi Lexikon fogadtatása, szerk. Szécsényi Endre, BUKSZ, 1995/nyár, 208–226.

Bod Péter, a historia litteraria művelője, szerk. Tüskés Gábor, Bp., Universitas, 2004.

Tarnai Andor, Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről, szerk. Kecskeméti Gábor, Bp., Universitas, 2004.

Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Tüskés Gábor, munkatárs Bretz Annamária, Bp., Universitas, 2006.

Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes) = Hargittay 2003, 75–92.

 

4. Textológiai alapismeretek: kritikai kiadások, facsimilék, szöveggyűjtemények

Stoll Béla, Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban = Hargittay 2003, 154–210.

Holl Béla, A régi magyarországi nyomtatványok meghatározása = Hargittay 2003, 89–92.

Varjas Béla, Paleográfiai útmutató a 15–17. századi magyar nyelvű kéziratok olvasásához = Hargittay 2003, 326–340.

Szörényi László, Ars Mutilandi Hungarica = Hargittay 2003, 253–305.

Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata, összeáll. Péter László = Hargittay 2003, 114–131.

Horváth Iván, Szöveg = Hargittay 2003, 93–113.

Dávidházi Péter, A hatalom szétosztása: Klasszikus, modern és posztmodern a szövegkritikában, Helikon, 1989/3–4, 328–343 (= D. P., Per passivam resistentiam, Bp., Argumentum, 1998, 209–225.)

Thimár Attila, A filológia értelmezése = Hargittay 2003, 306–319.

Tarnóc Márton, 100 éves a Régi Magyar Költők Tára = T. M., Kettőstükör, Bp., Magvető, 1988, 267–301.

Hász-Fehér Katalin, Az ángoly kert és a kínai enciklopédia, BUKSZ, 2002/3, 146–155.

(http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/honlap2/pub/buksz.htm)

Szilasi László, „Innen jöttünk” (Régi magyar irodalmi szöveggyűjteményeinkről), Irodalomtörténeti Közlemények, 2005/1, 114–123. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00417/pdf/itk_EPA00001_2005_01_114-123.p…)

 

5. A szakfolyóiratok története és mai profilja. A szaktanulmány, kritika, recenzió, esszé műfajai

Németh G. Béla, A magyar irodalomtörténet-írás első iskolája = N. G. B., Küllő és kerék: Tanulmányok, Bp., Magvető, 1981, 116–149.

Németh G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., Akadémiai, 1981, 161–184, 356–373.

Földes Zsuzsanna, Irodalomtudományi és irodalmi folyóiratok, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/ch04.html

Takáts József, Irodalmi folyóiratok kortárs kánonai, Litera, 2004.06.25, http://www.litera.hu/hirek/irodalmi-folyoiratok-kortars-kanonai

 

6. A referátum, a szemináriumi és a záródolgozat gyakorlata. A tudományos hivatkozás mint alapelv, a plágium kérdése

Az ItK címleírási alapelvei, összeáll. Kecskeméti Gábor = Hargittay 2003, 9–15.

Gulyás Borbála, A szemináriumi dolgozat és a referátum, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/ch05.html

Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. Klukon Beatrix, Bp., Gondolat, 1996, 65–132, 187–212.

Jane Stokes, A média- és kultúrakutatás gyakorlata, Bp.–Pécs, Gondolat–PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2008.

Kecskeméti Gábor, Filológiai problémák a magyarországi irodalomtudományi kutatásban és a számítógépes kézirat-előkészítésben = Hargittay 2003, 132–146.

Gyurgyák János, Szerzők és szerkesztők kézikönyve (2. átd. kiad.), Bp., Osiris, 2005.