Irodalomtudományi proszeminárium – Bényei Péter | Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

A szeminárium teljesítésének alapkövetelményei

I. Alapfeladat: szubjektív szövegértelmezés megírása egy szabadon választott irodalmi műről – elkészítés ideje: az első három hét

– a választás szempontjai: lehetőleg olyan (magyar) szöveg legyen, melynek irodalomtörténeti, kritikai recepciója jelentékeny (az alapos bibliográfiakészítést, valamint a folyóiratok és az irodalomtörténeti munkák megismerését lehetővé teszi stb.)

II. Zárófeladat: a kurzust lezáró dolgozat megírása. A félév során elkészített bibliográfia és a témához köthető (kijegyzetelt) szaktanulmányok alapján – a kezdeti szubjektív szövegértelmezés „tanulmánnyá” (szemináriumi dolgozattá) érlelődik

III. Lényegében minden órához társul egy-egy konkrét, gyakorlati feladat: bibliográfiakészítés, szaktanulmányok kijegyzetelése stb.

Tematika

I. Irodalom és irodalomtudomány. Adatbázisok és szakmai források használata

1. Az irodalom funkciója: fogalmi és szemléleti alapvetések

2. Az irodalomtudomány főbb területei és műfajai

ajánlott: Földes Zsuzsanna, Irodalomtudományi és irodalmi folyóiratok = A magyar irodalom filológiája, szerk. Hegyi Ádám, Bp., 2005.

3. Nyomtatott és digitális bibliográfiák használata

ajánlott: Bartók István, Az Internet az irodalomkutatás szolgálatában = Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 20033 16–22.

4. A kutatómunka technikája (anyaggyűjtés, bibliográfia-készítés, referátum, szemináriumi és szakdolgozat, jegyzetelés, hivatkozás, idézés, plágium)

ajánlott: Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. Klukon Beatrix, Bp., Kairosz, 1996. (Az anyaggyűjtéssel, illetve az idézéssel és jegyzetekkel kapcsolatos részek: 65–132, 187–212)

Gulyás Borbála, A szemináriumi dolgozat és a referátum = A magyar irodalom filológiája, szerk. Hegyi Ádám, Bp., 2005.

II. Irodalmi szöveg és szaktanulmány olvasása – szemináriumi dolgozat elkészítése

5. Irodalmi szöveg olvasása és értelmezése

Ambrus Zoltán, Ninive pusztulása; (Ószövetség – Jónás könyve)

6. A műelemzés gyakorlata és dilemmái

Bényei Péter,  Az irodalmi szövegértelmezés határos határtalanságáról, Studia Litteraria, 2019/3-4, 231–283.

7. Szaktanulmány olvasása I.: Irodalomtörténet és szövegértelmezés

Kiczenkó Judit, A mítosz ironikus vigasza: Ambrus Zoltán Ninive pusztulása című novellájáról = A XIX. század vonzásában: tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére, szerk. Kiczenkó Judit, Thimár Attila, Piliscsaba, 2001, 115–136.

Horváth Edit, A mítosz írói átalakítása Ambrus Zoltán Ninive pusztulása című novellájában, ItK, 1996/5–6, 701–711.

8. A lábjegyzetelés funkciója és formai követelményei 

Az ItK címleírási és jegyzetelési alapelvei, összeállította Kecskeméti Gábor ItK, 1997/1-2, melléklet.

9. A szemináriumi dolgozat vázlatának bemutatása – prezentációs óra

10. Konzultáció és szemináriumi dolgozat megírása, leadása

11. Szaktanulmány olvasása II.: Irodalomelméleti szöveg – irodalomszemlélet

H. R. Jauss, Jónás könyve: az „idegenség hermeneutikájának” egy paradigmája = H. R. J., Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Bp., Osiris, 1997, 373–395.

12. Írásbeli számonkérés