Kód | BTMI504OMA |
---|---|
Tantárgycím | Modern magyar irodalom 2. |
Oktató | Balajthy Ágnes |
Órarendi adatok | Kedd, 10:00-12:00, Fsz. 4. |
Képzés | OMA |
Kreditpont | 2 |
Kurzustípus | szeminárium |
A kurzus célkitűzései/követelmények: A kurzus középpontjában a huszadik század első felének magyar irodalma áll. Célkitűzései közé tartozik, hogy a hallgatók tisztában legyenek az irodalomtörténeti korszakfogalmak (klasszikus/ esztéta modernség, késő / másodmodernség, történeti avantgárd) megfelelő használatával, betekintést nyerjenek egy-egy életműbe és aktív értelmezői viszonyba kerüljenek a szövegekkel. Az órai munka során így elsősorban a kiválasztott művek szoros olvasására fókuszálunk.
A kurzus teljesítésének követelményei: konstruktív részvétel az órákon (legfeljebb három hiányzás megengedett), a kiadott szövegek hétről-hétre való elolvasása, egy referátum elkészítése az első órán megbeszélt paraméterek szerint és a zárthelyi dolgozat megírása.
A féléves osztályzat összetevői: órai munka (20%); referátum (20%); zárthelyi dolgozat (60%)
Tematika:
- Bevezetés (korszakfogalmak, irányzatok, kontextusok)
- Szubjektumformációk Ady költészetében – Góg és Magóg fia vagyok én…; Hunn, új legenda, Sem utódja, sem boldog őse…,
- A Jónás könyve mint Biblia-parafrázis – Babits Mihály: Jónás könyve
- A Nyugat és a zsánerirodalom – Szerb Antal: A Pendragon legenda
- Avantgárd tendenciák – Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek; József Attila: Medáliák
- Emlékezés és elbeszélés – Kafka Margit: Színek és évek
- A szerelmi líra új változatai (Radnóti Miklós: Tétova óda, József Attila: Óda, Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen)
- Az Isten háta mögött (Móricz Zsigmond) mint paródia
- A „létösszegző” vers paradigmája – József Attila: Eszmélet; Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
- A másik kifürkészhetetlensége – Kosztolányi Dezső: Édes Anna
- Utazásmetaforák Krúdy és Kosztolányi novellisztikájában – Krúdy Gyula: Szindbád útja a halálnál, Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Harmadik fejezet
- Zárthelyi dolgozat
Kötelező olvasmányok: A tematikában szereplő művek.
Ajánlott olvasmányok:
Bazsányi Sándor:, „Hogy a vonatfülke micsoda”
Bónus Tibor, A másik titok – Az Édes Anna értelmezéséhez,
Bónus Tibor, Avant-garde, történetiség, szubjektum (A ló meghal, a madarak kirepülnek értelmezéséhez) = B. T, Diszkurzív stratégiák: Irodalmi olvasásmódok, Budapest, Balassi, 2001.
Ferencz Győző, Radnóti Miklós élete és költészete, Osiris, 2009.
Földes Györgyi, Az Ikrek hava mint ars poetica, Irodalomtörténet, 2010/1, 91 – 102.
Gintli Tibor, Móricz Zsigmond Az isten háta mögött és Flaubert Bovaryné c. művének intertextuális vonásai. („a paródia paródiája”) = G. T., Irodalmi kalandtúra, Bp., Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2013, 159 – 173.
Kabdebó Lóránt, szerk., Tanulmányok Ady Endréről, Anonymus, 1999.
Kulcsár Szabó Ernő, Az irodalmi modernség integratív történeti értelmezhetősége = K. SZ.E., Beszédmód és horizont, Bp, Argumentum, 1996.
Kulcsár Szabó Ernő, Beszédaktus, szerepkör, irónia: Az Isten háta mögött mint elbeszélés = K. SZ. E., Beszédmód és horizont, Bp., Argumentum, Bp., 1996.
Kulcsár Szabó Ernő, A kettévált modernség nyomában (A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján) = Uő., Beszédmód és horizont, Argumentum, 1996.
Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály szerk., Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, Anonymus, 1998.
Kulcsár-Szabó Zoltán, „Én” és hang a líra peremvidékén = K. Sz. Z., Metapoétika: Önreprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Kalligram, 2007.
Kulcsár-Szabó Zoltán, Tükörszínjátéka agyadnak: poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében, Ráció, 2010.
Lapis József, Az elmúlás poétikája: a haláltapasztalat esztétikai közvetítettsége a két világháború közötti magyar költészetben, Csokonai Könyvtár Sorozat, Dupress, 2014.
Németh G. Béla, Az önmegszólító verstípusról = N. G. B., 7 kísérlet a kései József Attiláról, Nemzeti Tankönyvkiadó,1982.
Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, szerk., A magyar irodalom történetei III. – 1920-től napjainkig, Gondolat, 2007.
Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi Dezső, Kalligram, 2010.
Szigeti Lajos Sándor, „Ki titkaidat tudtam” (Babits Mihály: Jónás könyve), Tiszatáj, 1997/11.
Szilágy Zsófia, Móricz Zsigmond, Kalligram, 2013.
Szirák Péter, Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje: Szempontok Móricz Zsigmond néhány művének újraolvasásához = A kifosztott Móricz? (Tanulmányok), szerk. Fenyő D. György, Bp., Krónika Nova Kiadó, 2001, 226 – 227.
Szitár, Katalin, A szó színei: Az emlékezés toposzai Kaffka Margit Színek és évek című regényében = Nő, tükör, írás: Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág, Zsávolya Zoltán, Bp., Ráció, 2009, 136-48.