Modern magyar irodalom 2. – Balajthy Ágnes

Kód BTMI504OMA
Tantárgycím Modern magyar irodalom 2.
Oktató Balajthy Ágnes
Órarendi adatok Kedd, 10:00-12:00, Fsz. 4.
Képzés OMA
Kreditpont 2
Kurzustípus szeminárium

 

A kurzus célkitűzései/követelmények: A kurzus középpontjában a huszadik század első felének magyar irodalma áll. Célkitűzései közé tartozik, hogy a hallgatók tisztában legyenek az irodalomtörténeti korszakfogalmak (klasszikus/ esztéta modernség, késő / másodmodernség, történeti avantgárd) megfelelő használatával, betekintést nyerjenek egy-egy életműbe és aktív értelmezői viszonyba kerüljenek a szövegekkel. Az órai munka során így elsősorban a kiválasztott művek szoros olvasására fókuszálunk.

A kurzus teljesítésének követelményei: konstruktív részvétel az órákon (legfeljebb három hiányzás megengedett), a kiadott szövegek hétről-hétre való elolvasása, egy referátum elkészítése az első órán megbeszélt paraméterek szerint és a zárthelyi dolgozat megírása.

A féléves osztályzat összetevői: órai munka (20%); referátum (20%); zárthelyi dolgozat (60%)

 

Tematika:

  1. Bevezetés (korszakfogalmak, irányzatok, kontextusok)
  2. Szubjektumformációk Ady költészetében – Góg és Magóg fia vagyok én…; Hunn, új legenda, Sem utódja, sem boldog őse…,
  3. A Jónás könyve mint Biblia-parafrázis – Babits Mihály: Jónás könyve
  4. A Nyugat és a zsánerirodalom – Szerb Antal: A Pendragon legenda
  5. Avantgárd tendenciák – Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek; József Attila: Medáliák
  6. Emlékezés és elbeszélés – Kafka Margit: Színek és évek
  7. A szerelmi líra új változatai (Radnóti Miklós: Tétova óda, József Attila: Óda, Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen)
  8. Az Isten háta mögött (Móricz Zsigmond) mint paródia
  9. A „létösszegző” vers paradigmája – József Attila: Eszmélet; Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
  10. A másik kifürkészhetetlensége – Kosztolányi Dezső: Édes Anna
  11. Utazásmetaforák Krúdy és Kosztolányi novellisztikájában – Krúdy Gyula: Szindbád útja a halálnál, Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Harmadik fejezet
  12. Zárthelyi dolgozat

 

Kötelező olvasmányok: A tematikában szereplő művek.

 

Ajánlott olvasmányok:

Bazsányi Sándor:, „Hogy a vonatfülke micsoda”

Bónus Tibor, A másik titok – Az Édes Anna értelmezéséhez,  

Bónus Tibor, Avant-garde, történetiség, szubjektum (A ló meghal, a madarak kirepülnek értelmezéséhez) = B. T, Diszkurzív stratégiák: Irodalmi olvasásmódok, Budapest, Balassi, 2001.

Ferencz Győző, Radnóti Miklós élete és költészete, Osiris, 2009.

Földes Györgyi, Az Ikrek hava mint ars poetica, Irodalomtörténet, 2010/1, 91 – 102.

Gintli Tibor, Móricz Zsigmond Az isten háta mögött és Flaubert Bovaryné c. művének intertextuális vonásai. („a paródia paródiája”) = G. T., Irodalmi kalandtúra, Bp., Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2013, 159 – 173.

Kabdebó Lóránt, szerk., Tanulmányok Ady Endréről, Anonymus, 1999.

Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna, szerk., Tanulmányok Kassák Lajosról, Anonymus, 2000.

Kulcsár Szabó Ernő, Az irodalmi modernség integratív történeti értelmezhetősége = K. SZ.E., Beszédmód és horizont, Bp, Argumentum, 1996.

Kulcsár Szabó Ernő, Beszédaktus, szerepkör, irónia: Az Isten háta mögött mint elbeszélés = K. SZ. E., Beszédmód és horizont,  Bp., Argumentum, Bp., 1996.

Kulcsár Szabó Ernő, A kettévált modernség nyomában (A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján) = Uő., Beszédmód és horizont, Argumentum, 1996.

Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály szerk., Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, Anonymus, 1998.

Kulcsár-Szabó Zoltán, „Én” és hang a líra peremvidékén = K. Sz. Z., Metapoétika: Önreprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Kalligram, 2007.

Kulcsár-Szabó Zoltán, Tükörszínjátéka agyadnak: poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében, Ráció, 2010.

Lapis József, Az elmúlás poétikája: a haláltapasztalat esztétikai közvetítettsége a két világháború közötti magyar költészetben, Csokonai Könyvtár Sorozat, Dupress, 2014.

Németh G. Béla, Az önmegszólító verstípusról = N. G. B., 7 kísérlet a kései József Attiláról, Nemzeti Tankönyvkiadó,1982.

Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, szerk., A magyar irodalom történetei III. – 1920-től napjainkig, Gondolat, 2007.

Szegedy-Maszák Mihály, Kosztolányi Dezső, Kalligram, 2010.

Szigeti Lajos Sándor, „Ki titkaidat tudtam” (Babits Mihály: Jónás könyve), Tiszatáj, 1997/11.

Szilágy Zsófia, Móricz Zsigmond, Kalligram, 2013.

Szirák Péter, Az ösztön „nyelve” és a nyelv cselekedtető ereje: Szempontok Móricz Zsigmond néhány művének újraolvasásához = A kifosztott Móricz? (Tanulmányok), szerk. Fenyő D. György, Bp.,  Krónika Nova Kiadó, 2001, 226 – 227.

Szitár, Katalin, A szó színei: Az emlékezés toposzai Kaffka Margit Színek és évek című regényében  = Nő, tükör, írás: Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág, Zsávolya Zoltán, Bp., Ráció, 2009, 136-48.

Zsadányi Edit, Írónők a századfordulón

Legutóbbi frissítés: 2023. 06. 08. 11:07