Szakdolgozati témák

Áfra János

• Kortárs magyar irodalom
• Vizuális költészet  
• Képzőművészet és irodalom 
• Filmadaptációk

Dr. Balajthy Ágnes
Huszadik századi magyar irodalom

• Utazás és irodalom: Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Cs. Szabó László, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs útirajzai és -naplói
• Mészöly Miklós, Lengyel Péter, Esterházy Péter, Krasznahorkai László írásművészete

Kortárs magyar irodalom

• Fiatal magyar líra
• Önéletrajziság, az emlékirat alakváltozatai a kortárs magyar prózában (Nádas Péter, Vida Gábor, Bartók Imre művei)
• Költészet és populáris műfajok (dalszöveg, rap, slam poetry)
• Város- és térpoétika; Debrecen-, Budapest- és Erdély-olvasatok a kortárs magyar irodalomban
• Térey János életműve
• A társadalmi nemi szerepek megjelenítése a kortárs magyar prózában

Világirodalom (20. századi, illetve kortárs angol és német nyelvű próza)

• A detektívtörténet metamorfózisai
• A posztkoloniális regény
• A neoviktoriánus regény

Irodalomelmélet

• az idegenség fenomenológiája
• a térbeli fordulat elméleti kontextusai, irodalom és topográfia

Dr. Baranyai Norbert

• századi magyar irodalom
• Kortárs magyar irodalom
• Határon túli magyar irodalom
• Gyermek- és ifjúsági irodalom

Dr. Bényei Péter

• Az emberkép változásának, a „modern ember” születésének megjelenése a 19. század második felének irodalmában (a témakörhöz választható művek, szövegkorpuszok: Kemény Zsigmond: Két boldog; Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája; Asbóth János: Álmok álmodója; Arany László: A délibábok hőse; Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes, Gozsdu Elek novellisztikája stb.)
• A férfi és női szerepek-kapcsolatok változásainak irodalmi leképeződése a 19. század második felének irodalmában (a témakörhöz választható művek, szövegkorpuszok: Kemény Zsigmond kisregényei, elbeszélései; Gozsdu Elek, Petelei István novellisztikája, Ambrus Zoltán: Solus eris)
• Kollektív emlékezés és a történelmi múlt színrevitelei (a témakörhöz választható művek, szövegkorpuszok: Jókai Mór: Forradalmi- és csataképek, A kőszívű ember fiai; Kemény Zsigmond történelmi regényei, Arany János: Toldi-trilógia, Mikszáth Kálmán: A fekete város )
• Lélektani jelenségek vagy szociálpszichológiai folyamatok színrevitele az irodalomban (a témakörhöz választható művek, szövegkorpuszok: Csáth Géza, Petelei István novellisztikája; Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán regényei, Bródy Sándor: A nap lovagja)
• Regények és novellák filmes-televíziós adaptációi (Szász János Csáth-adaptációi, Jókai-, Mikszáth-, Kemény-regények feldolgozásai stb.)
• Archaikus műfaji eljárások (mítosz, mese, legenda) továbbélése a 19. századi magyar irodalomban (Petőfi Sándor és Arany János elbeszélő költeményei, Mikszáth Kálmán nagyobb elbeszélései, Ambrus Zoltán novellisztikája stb.)

Dr. Bódi Katalin

• Az emberkép változásainak történeti antropológiai vizsgálata a képzőművészetben és az irodalomban
• 19. századi angol, francia, orosz nagyregények narratológiai elemzése
• Társadalmi nemi szerepek vizsgálata a 18–19. századi angol és francia prózában
• Színházi előadás elemzése (irodalom, dráma és színház kapcsolata, a test medialitása)
• Az irodalom és a képzőművészet kapcsolata: képzőművészeti alkotások narratológiai és esztétikai szerepének vizsgálata a 19. és a 20. századi regényekben

Dr. Bodrogi Ferenc Máté

Korszak – témák klasszikus magyar irodalomból:

• 18. század végi, 19. század eleji szépirodalmi, magán, közéleti, kritikai és elméleti szövegek, sajtókiadványok politikai, esztétikai, retorikai, poétikai, pszichológiai feldolgozása, diskurzusanalízise, kontextualizálása, újraolvasása, forráskritikája
• a korabeli irodalom és a korabeli (de akár modern, sőt kortárs) esztétika, filozófia, antropológia, közéletiség, medialitás lehetséges kapcsolódási pontjai

Műfaj – prózapoétikai vizsgálódások:

• magyar és korabeli magyarra fordított epikus művek elemző vizsgálata a legkülönbözőbb olvasati lehetőségek alkalmazásával (dekonstrukció, társadalmi nemek, hermeneutika, történeti diskurzusanalízis, önéletíráselméletek, nyelvi performancia, kritikai kultúrakutatás, szerzői kultusz, metaforikusság, narratopoétika, komparatív összeolvasások stb.)
• műfajtörténeti áttekintések; műfajtranszformáció-analízisek, műfaji trendek összehasonlító, hosszmetszeti vagy korszakspecifikus keresztmetszeti vizsgálata

Szakmódszertan – az irodalomtanítás problémái:

• kortárs dilemmák és viták (pl. a kronologikus tananyagszervezés kérdése, a kötelező olvasmányok problematikája) elemző, kapcsolódó szépirodalmi anyagot konkrétan is megmunkáló körbejárása
• új módszerek, alternatív tanítási, anyagfeldolgozási módozatok (pl. projektmódszer, élményközpontúság, kultúratudományos nyitás) konkrét szépirodalmi szöveganyagon alapuló, demonstráló bemutatása, problematizálása, kritikája, apológiája

Dr. Debreczeni Attila

• A felvilágosodás eszmetörténeti problémái
• A felvilágosodás korának stílustörténeti kérdései
• Nemzet és nyelv a felvilágosodás korában
• Filozófia és irodalom kapcsolata a 18. századi magyar irodalomban
• Az érzékenység az irodalomban a 18–19. sz. fordulóján
• A neoklasszicista kiteljesedés
• Eposz és regény elmélet kérdései a felvilágosodás irodalmában
• A dráma változatai a felvilágosodás és a romantika korában

Dr. Dobos István

 A 20. századi magyar irodalom történeti és elméleti kérdései  

• A 20. századi magyar irodalom korszakai
• Irodalomkritikai gondolkodás a modernség egyes korszakaiban
• A 20. századi irodalom fő stílusirányzatai
• A modern magyar irodalom külföldi fogadtatása
• A modern magyar irodalom idegen nyelveken (angol, német, francia)
• Fordítástörténet
• Az irodalomtörténet-írás elméleti kérdései
• századi irodalomtudományi iskolák recepciója
• Olvasáselméletek
• Irodalom és performativitás
• Műfaj és interpretáció
• Irodalom és társművészetek
• Kosztolányi Dezső életműve (regény, elbeszélés, költészet, színpadi művek, fordítás, értekező próza, hírlapi cikkek)

Dr. Fazakas Gergely Tamás

 Irodalom- és olvasáselmélet

• az interpretáció teoretikus kérdései
• egy olvasáselméleti irány értelmezése, illetve alkalmazása egy vagy több (a hallgató és a témavezető által is bírt nyelven írt) szövegen
• a szövegértelmezés módszertani kérdései az iskolai gyakorlatban

 A régi magyarországi irodalom- és művelődéstörténet európai kontextusban

• retorikai, poétikai, műfaji kérdések
• a periodizáció problémái
• a szerzőség kérdése a régiségben
• a történeti antropológia alkalmazása a kora újkori irodalom olvasásában
• eszmetörténet és irodalomtörténet-írás
• prédikáció-, imádság- és hitvita-irodalom
• a vallásos és világi költészet viszonya; egy költői életmű valamely szegmensének feldolgozása
• politikai reprezentáció és irodalom
• kora újkori önéletírások, emlékiratok, naplók
• a művelődéstörténet elméleti és módszertani problémái
• egyház-, iskola- és oktatástörténet; peregrinációtörténet
• nyomda- és kiadástörténet
• filológiai és textológiai gyakorlat (szövegkiadási feladatok)
• a középkori és kora újkori irodalom tanításának kérdései
• a régi magyar irodalom kortárs (20–21. századi) recepciója

Dr. Száraz Orsolya

• Katolikus kegyességi irodalom a kora újkorban       
• Jezsuiták a kora újkorban       
• Olasz irodalom        
• Olasz-magyar irodalmi kapcsolatok

Dr. Szirák Péter

• A művészetek és a cenzúra a Rákosi- és a Kádár-rendszerben
• A magyar elbeszélő próza története 1945-től napjainkig – különös tekintettel Ottlik Géza, Örkény István, Mészöly Miklós, Kertész Imre, Nádas Péter és Esterházy Péter munkásságára
• A költészeti nyelv változásai a 60-70-es évek fordulójától (Tandori, Oravecz, Petri, Kovács András Ferenc)
• Az irodalmi útirajz
• Médiumok versengése (Regény és film)

Dr. S. Varga Pál

• Petőfi és Arany ars poeticái
• A Bolond Istók két énekének intertextusai Arany lírájában
• A nézőpont-poétika a 19. század végének magyar kisprózájában