Modern magyar irodalom 4. – Balajthy Ágnes

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A kurzus középpontjában a huszadik század második felének magyar irodalma áll. Célkitűzései közé tartozik, hogy a hallgatók tisztában legyenek ezen időszak legfontosabb elbeszélőprózai tendenciáival, költészeti irányzataival, betekintést nyerjenek egy-egy életműbe és aktív értelmezői viszonyba kerüljenek a szövegekkel. Az órai munka során így elsősorban a kiválasztott művek szoros olvasására fókuszálunk.

A kurzus teljesítésének követelményei: konstruktív részvétel az órákon (legfeljebb három hiányzás megengedett), a kiadott szövegek hétről-hétre való elolvasása és a zárthelyi dolgozat megírása.

Tematika:

1. Bevezetés

2. Nemes Nagy Ágnes költészete (A női táj, A szomj, Fák, Között)

3. Az elbeszélés nehézségei – Ottlik Géza: Iskola a határon

4. Pilinszky János lírája

5. Sporttematika és bibliai utalásrendszer Mészöly Miklós Az atléta halála című regényében

6. A hosszúvers poétikai lehetőségei – Juhász Ferenc: Babonák napja, csütörtök, amikor a legnehezebb; Kormos István: Nakonxipánban hull a hó; Szilágyi Domokos: Ez a nyár, Kányádi Sándor: Bartók Amerikában

7. A gyász nyelve – Esterházy Péter: A szív segédigéi

8. Petri György költészete (A szerelmi költészet nehézségeiről, Ismeretlen kelet-európai költő verse 1955-ből, Horgodra tűztél, Uram, Hozzád, ki olvasod, Hogy elérjek a napsütötte sávig, N. L. emlékére, Erotikus)

9. Epikai világteremtés Krasznahorkai László Sátántangó című regényében

10. A szerelmi líra (de)konstrukciója – Oravecz  Imre: 1972. szeptember

11. Tandori Dezső költészete

12. A családregény dekonstrukciója – Nádas Péter: Egy családregény vége

Kötelező olvasmányok:

A tematikában szereplő művek.

Ajánlott olvasmányok:

• Fodor Péter, A sportmetaforika áthangolódásának változatai Mészöly Miklós munkáiban = F. P., Térfélcsere: A sport irodalmi medialitása a magyar későmodern és posztmodern elbeszélő prózában, Kijárat, Bp., 2009.
• Horváth Kornélia, Aposztrophé, artikuláció és irónia Petri György Erotikusában. = H. K.,, A versről, Bp., Kijárat, 2006, 211-244.
• Horváth Kornélia, Tűhegyen: versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből, Bp., Krónika Nova, 1999.
• Korpa Tamás, Védtelen szimbólumokat falnak boa constrictorok - Szilágyi Domokosról és Kovács András Ferencről
• Kulcsár Szabó Ernő, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., Argumentum, 1993.
• Kulcsár Szabó Ernő, Esterházy Péter, Pozsony, Kalligram, 1996.
• Kulcsár Szabó Ernő, A felejtés lírai "mnemotechnikái": Oravecz Imre: 1972. szeptember, Élet és Irodalom, 2001/39., 15-16.
• Kulcsár-Szabó Zoltán, Oravecz Imre, Pozsony, Kalligram, 1996.
• Lőrinc Csongor, Kép, szöveg és személytelenítés a transzcendens kommunikáció leépülésének lírájában = A magyar irodalom történetei III. – 1920-től napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, 2007.
• Schein Gábor, Nemes Nagy Ágnes költészete, Bp., Belvárosi Könyvkiadó, 1995.
• Szegedy-Maszák Mihály, Ottlik Géza, Pozsony, Kalligram, 1994.
• Szirák Péter, Folytonosság és változás, Debrecen, Csokonai Kiadó,1998.
• Szilágyi Zsófia, Az önéletrajzi regény módozatai = A magyar irodalom történetei III. – 1920-től napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, 2007.
• Thomka Beáta, Mészöly Miklós, Pozsony, Kalligram, 1995.
• Zsadányi Edit, A Másik hangja - Krasznahorkai László: Sátántangó, Irodalomtörténet, 1999/2, 280–297.
• Zsadányi Edit, A kultúra határa, a határok kultúrája = A magyar irodalom történetei III. – 1920-től napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, 2007.