Irodalomelmélet 3. – Bódi Katalin

A szeminárium célkitűzései, követelmények:

Az irodalomelméleti ismeretkör harmadik kötelező kurzusa a szövegolvasási és a műelemzési készség erősítését szolgálja. A szeminárium dramatikus és előadásszövegek interpretációja során megismertet alapvető drámapoétikai kérdésekkel, a dráma műnemének változásaival és a dráma legfontosabb műfaji változataival, az európai dráma- és színháztörténettel, a színházi előadások elemzésének alapvető szempontjaival, a dráma és az előadás viszonyával. A hallgatónak jártasságot kell szereznie a drámai és a színpadra állított szövegek elemzésében, értelmezésében. A kurzus mindezeken keresztül azt igyekszik megmutatni, hogy nyelvi-irodalmi teljesítmény és színrevitel viszonyát egyfelől az egymásrautaltság, másfelől pedig mégis az önállósodás, az egymástól függetlenedés jellemzi. Ebben segíthet a dráma- és színházelmélet néhány alapvető belátása, drámaszövegek és színházi produkciók behatóbb elemzése a színikritika műfajának elsajátításával. A szeminárium célja továbbá, hogy az egyes kérdésköröket az európai színháztörténet kiemelkedő drámaszövegeivel, illetve színházi előadások felvételeinek részleteivel illusztrálja. A kurzus része egy színházi előadás közös megtekintése és elemzése. A félév végi jegy a félév során írt zárthelyi dolgozat és a színdarabról írt kritika érdemjegyeiből áll össze.

Tematika és kötelező olvasmányok:

Bevezetés: a dráma az irodalomban és a színházban

• Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, ford. Edit Kotte, Budapest, Balassi, 2015, 57–129.
• Kricsfalusi Beatrix, Ellenálló szövegek, Budapest, Ráció, 2015, 7–27.

Az európai drámatörténet és színháztörténet korszakolása

• Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, Jelenkor, 2001.
• Andreas Kotte, Színháztörténet: Jelenségek és diskurzusok, Budapest, Balassi, 2020.

Drámapoétika, a dramatikus szöveg strukturális elemei 

• Jákfalvi Magdolna: Drámázás – A drámapoétika definíciós törekvései, Theatron, 4. évf. 1. sz. (2003. tavasz), 24–28.
• Erika Fischer-Lichte, A színház nyelve. A színházi jelentésképződés problémájához = PRO PHILozófia Füzetek, 1995/első köteg, 26-45.
• Erika Fischer-Lichte, A színház mint kulturális modell = Theatron (1999 tavasz) I/3 67–80.

A teatralitás fogalma

• Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, ford. Edit Kotte, Budapest, Balassi, 2015, 249–287.

Színház – test – identitás

• Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, Jelenkor, 2001., 7–18.
• Erika Fischer-Lichte, A performativitás esztétikája, Budapest, Balassi, 2009, 9–25.
• Kricsfalusi Beatrix, Ellenálló szövegek, Budapest, Ráció, 2015, 31–56.
• Helmuth Plessner, A színész antropológiájáról

A polgári illúziószínház és a felszámolására tett kísérletek

• Peter Simhandl, Színháztörténet, Budapest, Helikon, 1998.

Az avantgárd színház, a brechti epikus színház, a rendezői színház, a posztdramatikus színház: 20. és 21. századi színházi irányzatok

• Kékesi Kun Árpád, A rendezés színháza, avagy a mise-en-scène művészete = Uő., Színház, kultúra, emlékezet, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 2006, 147–164.
• Kricsfalusi Beatrix, Ellenálló szövegek, Budapest, Ráció, 2015, 79–97.
• Hans-Thies Lehmann, A posztdramatikus színház, Budapest, Balassi, 2009, 77–154.

A dramaturgia fogalma

• Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, ford. Edit Kotte, Budapest, Balassi, 2015, 185–204.

Az előadáselemzés és mediális feltételei, a színikritika írásának kérdései, a magyar színházi folyóiratok

• Patrice Pavis, Előadáselemzés, Bp., Balassi, 2003, 36–53., 261–278.
• Patrice Pavis, Színházi szótár, Budapest, L’ Harmattan, 2006.

Elemzési gyakorlat. Színházlátogatás és előadáselemzés

• Patrice PAVIS kérdőíve = Theatron 1. 1.  (1998/ősz), 64.