Irodalom és társművészetek – Bódi Katalin

A kurzus célkitűzései/követelmények:

Az előadássorozat célja, hogy bevezesse a hallgatókat a képelemzés módszertanába és lehetőségeibe, az irodalmi szövegek és a képzőművészeti ábrázolások közötti kapcsolat kérdéskörébe, a médiumváltás és a mediális különbözőségek szemiotikai problémáiba. A félév során a képelemzésekkel párhuzamosan kitüntetett helyet kap az irodalmi szövegek és a képzőművészeti ábrázolások kapcsolata, a médiumváltás sajátosságainak vizsgálata, illetve az illusztráció műfajának mibenléte. A cél nem utolsósorban a képelemzés és a képolvasás pedagógiai hasznosíthatóságának, az irodalmi elemzésekben való alkalmazhatóságnak a bemutatása. A kurzus kiemelten foglalkozik a múzeumi kultúra kialakulásával és az esztétikai tapasztalat történetiségével, a tekintet konstrukcióival. Az előadássorozat elsősorban az újkori művészetből veszi a példaanyagát, ugyanakkor figyelemmel van a kortárs képzőművészet azon jelenségeire, amelyek az antik és az újkori művészet alkotásait értelmezik újra. A kurzus teljesítéséhez a félév során tárgyalt témákból való felkészülés és az egyikhez kapcsolódó prezentáció bemutatása is szükséges a szóbeli vizsgán.

Tematika:

1. Bevezetés: művészet és medialitás – kiemelt műalkotás: Man Ray, Ingres hegedűje

• Walter Benjamin, A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában = Uő., Kommentár és Prófécia, Budapest, Gondolat, 1969, 301-334, ill. 386-394. Új fordításban: http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html
• Hansági Ágnes, A médium kora – A kor médiuma? ­= Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán, Szirák Péter, Budapest, Ráció, 2004, 411–426.
• Kibédi Varga Áron, A realizmus alakzatai (Zeuxisztól Warholig), ford. Házas Nikoletta = Az irodalom elméletei IV., szerk. Thomka Beáta, Pécs, Jelenkor, 1997, 131 – 148.

2. A művészettörténet mint konstrukció: elméleti és korszakolási problémák, emlékezés és felejtés a művészet(történet)ben – kiemelt műalkotás: John William Waterhouse, Echo és Narcissus

• Hans Belting, A művészettörténet vége, Budapest, Atlantisz, 2006, 23-42., 187-222.

3. A művészet és a művészettörténet „születése”: Johann Joachim Winckelmann – kiemelt műalkotás: a Belvederei Apollón

• Radnóti Sándor, Jöjj és láss: A modern művészetfogalom keletkezése – Winckelmann és a következmények, Budapest, Atlantisz, 2010, 93–209, 279–320.
• Johann Joachim Winckelmann, Művészeti írások, ford. Rajnai László, Tímár Árpád, Budapest, Helikon, 20052, 7–47., 87–88.

4. A Laokoón-vita – kiemelt műalkotás: a Laokoón-csoport

• Kocziszky Éva, Laokoón: Vita az antik művészetről a XVIII–XIX. század fordulóján, Holmi 1995/5, 641–662.
• Gotthold Ephraim Lessing, Laokoón, VII–XIX. rész = Uő., Laokoón – Hamburgi dramaturgia, s. a. r. Vajda György Mihály, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, 89–151.

5. Neoklasszicizmus és irodalom: művészek és alkotások Balzac két novellájában (Sarrasine, Az ismeretlen remekmű)

• Az ismeretlen remekmű
• Sarrasine: Roland Barthes, S/Z, ford. Mahler Zoltán, Budapest, Osiris, 1997, melléklet, ford. Kosztolányi Dezső
• Bódi Katalin, A hasonlóság alakzatai – Képzőművészet és realizmus Balzac Sarrasine című novellájában  = B. K., Éva születése, Debrecen, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, 2019, 175-185.

6. A látás fiziológiája és morálfilozófiája – kiemelt műalkotás: Johann Zoffany, Az Uffizi Tribuna-terme

• Denis Diderot, Levél a vakokról, ford. Győry János = Uő., Válogatott filozófiai művei, szerk. Szigeti József, Budapest, Akadémiai, 1983, 11–58.
• Horkay Hörcher Ferenc, Esztétikai gondolkodás a felvilágosodás korában: 1650–1800, Budapest, Gondolat, 2013.

7. Az esztétikai tapasztalat érzéki és etikai dimenziói – kiemelt műalkotás: Réti István, Cigánylány

• Friedrich Kittler, Optikai médiumok: Berlini előadás, 1999, ford. Kelemen Pál, Budapest, Magyar Műhely – Ráció, 2005, 7 – 122.
• Sander L. Gilman, Black Bodies, White Bodies: Toward an Iconography of Female Sexuality in Late Nineteenth-Century Art, Medicine, and Literature, Critical Inquiry 12, no. 1 (Autumn 1985), 204-242.
• Silke Horstkotte, Visuality and Visual Culture = Travelling Concepts for the Study of Culture, ed. Birgit Neumann & Ansgar Nönning, Berlin, Boston, De Gruyter, 2012, 291 – 306.

8. Az önarckép – kiemelt műalkotás: Parmigianino, Önarckép konvex tükörben

• Hans Belting, Faces – Az arc története, ford. V. Horváth Károly, Budapest, Atlantisz, 2018, 159–291.
• Paul de Man, Az önéletírás mint arcrongálás, Pompeji, 1997/2-3, 93-107.

9. A kicsinyítő tükör – kiemelt műalkotás: Diego Velázquez, Las Meninas

• Lucien Dällenbach, Intertextus és autotextus, ford. Bónus Tibor, Helikon, 1996/1-2, 51–66.
• Michel Foucault, A szavak és a dolgok, ford. Romhányi Török Gábor, Budapest, Osiris, 2000, 21–34.
• Daniel Arasse, Festménytalányok, ford. Seláf Levente, Budapest, Typotex, 2010, 169–205.

10. Modern mítoszok – kiemelt műalkotás: Marc Quinn, Sphynx

• Hans Belting, A test képe mint emberkép, ford. Kelemen Pál  = Uő., Kép-antropológia: Képtudományi vázlatok, Budapest, Kijárat, 2003., 101–132.
• http://marcquinn.com/artworks/